Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

116. SZITKOZÓDÁSOK (Pócs Éva)

116. SZITKOZÓDÁSOK I. Kérdésünk az íz, süly, fene, frász, nehézség, nyavalya nevű betegség meghatározását kérte, valamint az ezekkel kapcsolatos szitkozódás-formulákat, néhány megadott példával. E szitkozódások országszerte rendkívül elterjedtek; amellett a betegségek mibenlétével kapcsolatban is ismertek többékevésbé világosan meghatározott elképzelések. Kérdés, hogy a szitkozódások a betegség elképzelésekkel milyen korrelációban vannak: kideríthető-e belőlük valami bizonyos ősi betegség-elképzelésekre vonatkozóan (mint ezt a kutatás már többször fölvetette), tehát a szövegek csak sztereotip beszédfordulatok-e, vagy valamilyen hiedelemtartalmat tükröznek? Ha e kérdésre egyáltalán pozitív válasz kapható, akkor csak a formulák és a hozzájuk fűződő hiedelmek együttes intenzív gyűjtésével, a (ez esetben nem várható) kartográfiai tanulságoktól függetlenül is. A válasz lényege negatív, bár az összegyűlt adatok bőséges felvilágosítást nyújtanak a betegségek (mai) értelmezésére vonatkozóan. Másik érdekesnek látszó probléma volt a szólásoknak, mint beszédformuláknak a vizsgálata: mutatnak-e ezek területi megoszlást, milyen intenzitással élnek egymás mellett, van-e egy-egy községnek vagy kisebb területnek egy vagy néhány gyakoribb szitkozódás-formulája. Az ősi hiedelemtartalomtól függetlenül, a szitkozódási formula összefügg-e a betegséggel, amellyel kapcsolatban alkalmazzák; tehát ha a nyavalyát görcsnek képzelik el, a szitkozódásban vele kapcsolatban alkalmazott ige (pl. törjön ki) megfelel-e ennek az elképzelésnek. Kérdés volt az is, hogy több formula együttes megléte esetén van-e használatukban funkciókülönbség, vagy szitkozódó beszédhelyzetben bármelyik bármikor alkalmazható. //. Milyen betegségeket értenek a következő nevek alatt? (íz, süly, fene, frász, nehézség, nyavalya) írják le azokat a szitkozódás formákat, amelyek a fenti kifejezésekkel kapcsolatosak! A térképeken a szitkozódások tartalmazta összes előforduló igét közöltük. E tekintetben sem kaptunk, egyik betegség esetében sem, kartografikus jellegű tanulságokat, de bizonyos intenzitásbeli különbségek megmutatkoznak. A szitkozódások mindegyike felszólító módú, és a beszédhelyzetnek megfelelően 1. szám 1. személyű, vagy 1. szám 3. személyű. Az egyes térképek kommentálásakor közlünk példaképpen néhány teljes szöveget. A betegség elképzelésekre vonatkozó adatokat nem térképeztük, illetve nem közöljük községenkénti bontásban. Az igék között vannak olyanok, amelyek önmagukban is bizonyos betegség elképzelésekre vallhatnak (elüt, megesz stb.), de az egyes betegségekre vonatkozó igék használata és ugyanarra a betegségre vonatkozó elképzelések közt korreláció nem fedezhető fel (e vonatkozásban inkább csak az összes betegség viszonylatában, összefoglalóan mondhatunk majd valamit). Az igék használata úgy tűnik, hogy (legalábbis a jelenben) csak a szájhagyományban élő, szájhagyományban terjedő szövegformulák része, amelyektől lényegében függetlenek az elképzelések a betegségek mibenlétére vonatkozóan, illetve az, hogy bizonyos kórformákat milyen betegségekként határoznak meg. 1. Nyavalya Példák: „A nyavalya törne ki!" (42.) „A nyavalya üsse el a fejedet!" (42.) „A nyavalya álljon beléd!" (28.). A betegségre vonatkozó (nem térképezett) meghatározások legtöbbje görcsre, görcsös állapotra, rangatódzásra vonatkozik (3., 15., 27., 39., 41., 42., 44., 55., 62., 68.), három esetben ezzel együtt szájhabzást is említenek (20., 60., 61.). Hideglelést, hidegrázást, maláriát említenek hat esetben (9., 10., 24., 30., 33., 35.), továbbá néhány esetben szívbajt (11., 51.), agybajt, idegbajt (1., 38., 42.), egy-egy esetben nyomorékságot (7.), sebet (7.), állatbetegséget (2.), 18 esetben általában betegséget, rosszullétet, gyengeséget, fájdalmat. Legelterjedtebb a kitör (és szórványos tör, megtör) igét tartalmazó szitkozódások használata, ezen kívül meglehetősen gyakori az elüt és beléáll; a többi alak használata szórványos. 2. Fene Példák: „A fene egye meg. " (28.). „A fene rágjon meg!" (59.). „A fene ízrül ízre egye meg!" (48.). A meghatározások legtöbbje rákra vonatkozik (anélkül, hogy bővebben utalna a rák mibenlétére — 1., 2., 19., 22., 33., 35., 39., 40., 42., 44., 45., 53., 54., 56., 57., 62., 64., 67., 68.?); kevesebb lépfenére 150