Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

109. LIDÉRC (Pócs Éva)

ványostól eltérő (a megyén kívül sem igen ismert) feladatról is tudunk: hasítsa négyfelé a szőrszálat, és süsse ki pipaszárnak (44.); hozza elő a tavalyi borjú idei tojását (44.). Nem a lidércre vonatkozó, de talán e képzetkörből eredő néhány adatunk szerint a lidérccsirke természetfeletti volta elhomályosult, csak különleges, szerencsét hozó állat: a szomszédasszony megfogta, levágta, ezzel elvitte a szerencséjét (42.). A különleges eredethez (lidérc-elnevezés nélkül) is kapcsolódhat e képzet: a fekete tyúk tojta tojás szerencsetojás volt; a belőle kikelt fekete tyúk szerencsét hoz (13.); általában a fekete csirke, tyúk szerencsét hoz (53., 64.). A lidérccsirke — legalábbis Szolnok megyei viszonylatban — sokkal inkább látszik kapcsolatban lenni a vele rokon elnevezésű, de más jellegű lényekkel, mint az elvileg rokon segítőszellem jellegű egyéb lényekkel, amelyek egyébként Szolnok megyében nemigen ismertek (mint pl. a Nyugat-dunántúli fődipiciny; az Alföldön is ismert az ördöngös kocsis helyett munkáját elvégző ördögei, a több helyen ismert piritusz stb. — gondoljunk az ördöge van szólásra), vagy akár bármiféle természetfeletti lénnyel. A kapcsolatok az elnevezés, a szólások, általában a szájhagyomány szintjén léteznek tehát, inkább, mint a tényleges hiedelemtartalom szintjén, ami a lidérccsirke esetében, mint mondottuk, meglehetősen sztereotipizálódott, (már csak a) szájhagyományozás szintjén élő holt hit. III. Egyéb adatok A lidérc szó nem térképezett jelentéseinek egy része kísértetszerű lényre, hazajáró lélekre utal: hazajáró lélek (8.), halott szelleme (5.), olyan kísértetféle (29. — hiedelemtörténet borjú alakjában megjelenő, majd eltűnő kísértetről; 44.: hiedelemtörténet fehér kutya képében megjelenő kísértetről — bal kézre fogott bottal vágtak rá); olyan szellemszerű lény (53.), valami homályosan körülírt rossz (12.). Egy hiedelemtörténetünk szerint valaki után egy láthatatlan lény ment (kísértet? boszorkány?) a lidérccsirke mondókáját hajtogatva: kell pénz, kell pénz? — míg csak el nem tűnt (6.). E kísértethazajáró lélek-alakok lehetnek a lidérc-hit elhomályosulásának következményei is, de összefüggésben lehetnek a lidércnyomással kapcsolatos természetfeletti lénnyel (akár annak vámpír-kapcsolataival), valamint a tüzesember-kísértet körrel egyaránt — legvalószínűbb, hogy sokfelé ágazó kapcsolatok, és egyúttal félejtés, romlás következményei egyaránt. Itt említünk meg egy ludvérc néven megnevezett alakot, amely „ olyan, mint a menyét. A sírban lakik és kiszívja az ember vérét. " (ref. adatközlőtől, aki szerint ezt csak katolikusok hiszik — 64.). Ez a kérdéses hitelességű adat egyértelműen a vámpír felé mutat; de érdekes a Nyugat-dunántúli ludvérc terminus (ott a repülő fényjelenség-szerető alak neve) megjelenése is, főleg ha még hozzávesszük az alábbi két adatot, amely a lidérc elnevezését kapcsolja a dunántúli ludvérc hagyta lónyómhoz (lólábú ördögszerető). Lehet, hogy egyszerűen lóalakban megjelenő boszorkányról van szó, hiszen a lidérc több vonatkozásban is összefügg, mint láttuk, a boszorkány fogalmával: A lidérc lólábú ember (56.); rontás esetén az ajtó elé pernyét tettek: ha lónyom volt benne másnap, lidércboszorkány járt ott (44.; v.ö.: a lidérc csúnya, fekete, mint a boszorkány — 7.). Hogy még sokrétűbbek legyenek a kapcsolatok, megemlítjük, hogy egy helyen úgy tudják, hogy a boszorkány tüzes ember alakjában is megjelenhetett (31.). Bizonyos homályos állatalakok már inkább csak a rontás, felejtés következményei lehetnek: a lidérc olyan vándormadárféle, mint a gólya, meg a vadliba (53.); madárszerű lény általában (43., 54.); valami bűbájos dolog, állat (37.) — bár bizonytalan állatalakot már a lidércnyomással kapcsolatban is említettünk. A lidérc, lidércfény: csalóka félhomály, felbukkanó, eltűnő fény, gyengén világító lámpa (66.), erős napsütéskor mozgó fény a határban (54.), holdvilágos árnyék (45.). Talán mindezekkel összefüggésben: ha valaki valótlant, lehetetlenséget mond, azt mondják rá, hogy olyan lidérc (54.). Nem világos, hogy eredeti, vagy másodlagos elhomályosulás, kontamináció eredménye-e a lidérc 'csillaga' lidérccsillag — 12.; hullócsillag — 3.) és forgószél (3.) jelentése — utóbbival kapcsolatban emlékeztetünk a forgószélben megjelenő boszorkányra. Végül megemlítünk néhány, a lidérc szóval talán rokon terminust: Lizi: jelentése azonos a lidércével (40.); a liférc (35.), lidércke (47.), lillik, lillike (61., 64.) „satnya, sovány csirke"-t jelent. Pöcs Éva 123