Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

109. LIDÉRC (Pócs Éva)

jellemvonása csak néhány községben ismert (talán csak másodlagosan, romlás eredményeképpen). A rávonatkozó hit nem „komoly" — sokkal inkább csak tréfás, szórakoztató szájhagyomány. Különleges kiköltés. Hónalj alatt költik ki, fekete tyúk első tojásából (2., 8., 16., 23., 24., 30., 34., 52.), fekete tyúk hónalj alatt tartott hetedik tojásából (9.), fekete tyúk hónalj alatt tartott tojásából (6., 37., 39., 46., 53., 56.), fekete tyúk férfi hóna alatt tartott első tojásából (44.); hónalj alatt tartott apró tojásból (54., 66.); illetve csak a hónalj alatti, tehát ember általi kiköltés ténye ismert (6., 25., 29., 31. — ha férfi költi ki, jérce lesz, ha nő, kakas; 40., 58., 39.). Kiköltéskor nem szabad senkihez szólni (6.). Hogy ténylegesen próbálkoztak volna a kikeltessél, arra vonatkozóan igen gyér adataink vannak: „ Sokan meg is próbálták, de a tojás sokszor kifakadt" (41.), illetve egy történet szerint valaki agyonnyomta a hóna alatt, de valaki másnak sikerült a kikeltés (6.). Nemigen bizonyítja semmi, hogy a mai szájhagyomány előzménye valamikor is egy tényleges gyakorlat lett volna. Sok helyen a kikeltés vonását mellőzve csak a különleges tojás képzete ismert: a lidérc fekete tyúk apró tojásából lesz (30.), általában apró tojásból (27.), fekete tyúk tojásából (36., 41., 13.), „kétszékü" tojásból (25., 57.), gyertyaszentelői tojásból (25.), mátyásnapi tojásból (25.). Más esetekben a csirke különlegességén van a hangsúly: a lidérc kétfejű, három vagy ötlábú csirke (42.); kopasz csirke (15.); hosszúnyakú csirke (46.); nyávog, vagy tizenhárom napig él (25.). Gazdája kívánságát teljesíti; pénzt hord gazdájának. A lidérccsirke kétarcú, segítő-ördögi lény: gazdája kívánságait teljesíti, meggazdagítja őt, de ennek ára van; tönkre is teheti. A meggazdagítás mai napig legismertebb motívuma az, hogy a csirke mit-mit-mit szavakkal kérdi, hogy mit hozzon (2., 8., 24., 30., 39., 44., 52., 54.; illetőleg mit visz, mit visz, mit visz — 24.; mit hozzak, mit hozzak — 6.). Kevésbé ismert az a hit, hogy a gazdának a kérdés elhangzásakor rögtön parancsot kell adnia, különben tönkreteszi (44.). Feltűnő, hogy milyen kevéssé ismert a megyében (vagy csak a gyűjtés hiányos) a másutt általában szólás-szinten élő elképzelés, hogy aki meggazdagodott, annak lidérce van. Mindössze egy hiedelemtörténetünk van erre vonatkozóan (15 — és ugyanitt a gazdag emberre mondták is: lidérce van). Gazdájával együtt él; gazdáját tönkreteszi.Mint a lidérccsirke elterjedési területén általában, itt is a leghomályosabb két motívum a gazdájával együttélés és (ezzel összefüggésben) a gazda tönkretevésének képzete. Már arra (a t. k. idevonatkozó) elképzelésre is csak egy adatunk volt, hogy ha férfi költi ki a lidércei, jérce lesz, ha nő, kakas; mint ahogy a lidérc a gazdájával együtt hál, a gazdája szeretője motívum is csak néhány helyen ismert (36., 39., 44.), illetve feltehetően elhomályosultan ismert ott, ahol úgy képzelik, hogy az asztalánál ül, az ágyában alszik, vagy alvó gazdája ágyán ül, de tyúk képében (16.). Csak egy helyen mondják meg világosan: „ha jérce lett, neki kellett meghergelni, ha kakas, őt hergelte meg... " (53.). Ez az a szál egyébként, amely révén a lidérccsirke kapcsolódik a nyugaton és keleten ismert, távollévő szerető képében megjelenő lidérchez, ha ugyan nem onnan másodlagosan a csirkéhez kapcsolódó elképzelés. Mindenesetre a kapcsolat, illetve a lidérc szexuális jellege megyénkben — mint az egész Alföldön is — meglehetősen gyéren van adatokkal képviselve. A gazdáját tönkreteszi motívum (amely sokhelyütt a megyén kívül csak ilyen általános szinten fogalmazódik meg) azonban érdekes módon éppen a megyében olymódon kontaminálódik, hogy ezáltal itt a lidércnek egy a szokványostól eltérő kapcsolata jött létre a vámpir-nora stb. vérszívó (egyébként itt nem ismert) lényekkel: Ha gazdája nem ad neki a mit-mit kérdésre rögtön munkát, kikaparja a nyakát és kiszívja a vérét (44.); vagy megöli gazdáját, ha annak teljesíthetetlen kívánsága van (44.); illetve általában a vérét szívja, gazdája vérével él (2., 8.). A szopja a férfi mellét éjszaka (9.) motívum a boszorkány-lidércnyomás körébe vonja a lidérccsirkét, valószínűleg megint csak másodlagos kontamináció eredményeképpen. Még világosabb a lidércnyomással való kapcsolat a következőkben: a lidérc(csirké)nek gyerek-arca van (30., 29.); ha éjjel rámegy valakire, az nem tud mozdulni (29.), azt megnyomja (30.); a kulcslyukon is befér (30., 34.). Mindezekkel kapcsolatban felvetődhet a kérdés, hogy a lidérc sovány ember jelentése eredetileg nem lidérc által tönkretett ember-e? Megszabadulás lehetetlen feltétellel. A lidérctől való megszabadulás hiedelemmondai motívuma elég gazdagon, több változatban ismert. Lényege a teljesíthetetlen feladat (36); Malomkövet (39.), homokot (56.)? kötélben homokot (9., 234., 27., 29., 30.), tengerfenékről homokot (6.), rostában vizet (2.), illetve szart (39.) hozatnak vele. Mindezektől vagy megszakad, vagy egyéb módon pusztul el, vagy nem pusztul el, gazdáját sem hagyja el, de elhallgat (24.). Egy adat szerint azért pusztul el a kaskában való vízhozástól, mert jeget hoz víz helyett, és mikor az elolvad, megfullad a vízben (23.). Két szok122