Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

109. LIDÉRC (Pócs Éva)

tehát a lidércfény (általánosan ismert) tünékeny és tévútra csalogató mivoltáról egyaránt tudnak, de ezt a hitet csak néhány szórványadat képviseli. Annál gazdagabbak az antropomorf természetfeletti lényként elképzelt tüzes emberre vonatkozó adatok, akár lidérc, akár tüzes ember, tüzes mérnök, tüzes indzsellér stb. néven ismeretesek, illetve a jellemvonások mibenléte nem függ az elnevezéstől. Köztudott, hogy a tüzes mérnök-elképzelés az Alföld ármentesítésével függ össze, míg maga a lidércfény-tüzesember képzet összefügg a nedves területeken olykor valóban látható égő mocsárgázzal, illetve az ennek mibenlétét megmagyarázni kívánó törekvéssel is. Emberalakúnak képzelik, de ennél több részlet ritkán derül ki: az egész teste tüzes volt, „fellobbant" (13.); „olyan volt, mint a zsarát tűz" (42.), „bolygó tűz alakjában szaladgált a határban " (ez t.k. lidércfény, de neve révén ide kapcsolódik — 24.); tűzcsóvát húz maga után (amivel méri a földet — 2., 3., 7., 10., 13., 42., 56.); illetve csak tüzes lánc megy a határban (ember nem látszik — 7., 6.). A lidércfénnyel kapcsolatban említett tévútra csalogatás (7.; illetve nem lehet megfogni — 13.; megközelíteni, mert élő emberrel nem találkozhat — 42.) motívuma is felbukkan, valamint egy e vonásokkal kapcsolatos történet is: kergették, de nem találták meg,- beszaladt az akolba, végül a bika szarva közt ült, de onnan is eltűnt (25.). Tüzes ember látásakor káromkodni kell (52.) — nyilván óvótávoltartó céllal; ez is, és az az adat is, amely szerint olvasószemmel lehet meglőni, de nem lehet agyonlőni (42.) a kísértet elhárításának országos gyakorlatával vág egybe. Másutt a tüzes mérnököt láthatatlan, kísértetszerü lényként tartják számon: Volt egy hely, ahol nem ment át a ló, hanem keresztülugrotta — ott volt a tüzes mérnök (6.). De a tüzes mérnök más vonatkozásban is alapvetően a holtuk után nyugtot nem lelők-bünhődők-kísértet képzetkörébe tartozik: Általánosan ismert hit, hogy a tüzes ember-tüzes mérnök a földet életében rosszul mérő, „elmérő" mérnökből lesz (3., 6., 7., 9., 10., 11., 23., 42.), aki „halála után hazagyütt és mindig mérte a földet" (13.); „az ördögök nem hagyják aludni, és mérik újból a földet" (56.); bolyong, míg le nem vezekli bűnét (42. — u.itt elkárhozott mérnöknek is nevezik). Egy adatunk szerint az elásott kincset jelző lángot is nevezhetik tüzes mérnöknek (6.). Néhány — a tüzes emberbe vetett hit elkomolytalanodására valló — adat a hitet racionális magyarázatokkal „leleplezi": A tüzes ember töklámpás, illetve az, aki tréfából, ijesztgetésül töklámpást készít, vagy általában az, aki éjjel lámpással jár (19.); a tüzes ember „biciklin szaladozott" éjféltájban az utcán (12.); mikor még csak egy füredi embernek volt biciklije, „azt mondták arról, hogy éjszaka tüzes kereken szaladgál" (39.). A lidérc lidércnyomás (éjszakai rosszullét, a fekvőre nehezedő nyomás, amit valamilyen ártó természetfeletti lény tevékenységével magyaráznak) jelentésű fogalmának ismerete meglehetősen intenzív. A fogalom egyébként ismert lehet — a megyében is, mint a magyar nyelvterület egészén általában — más néven is, név nélkül is, boszorkányhoz kapcsolva is (valószínű, hogy a boszorkány egyik eredeti 'éjszakai nyomó lény' jelentése éppen a lidércnyomás fogalomkörében őrződött meg, bármilyen néven is legyen ez ismeretes; ily módon a lidérckomplexum a boszorkány fogalomkörével is rokonságot tart; de nemcsak e szálon, hanem a 2. térképpel kapcsolatban tárgyalandó, gazdáját tönkretevő lidérccsirke bizonyos vonásai révén is). A fogalom ismeretén és néhány szűkszavú magyarázaton („rossz álom nyomja az embert" — 24.; éjjel nyomást érez a mellén — 12.; éjszaka az alvók mellét nyomja — 41.; éjjel megnyomja, nem tud lélegezni — 52.; „úgy érzik, hogy valaki nyomja a mellüket, vagy a halott fogja a lábukat álmukban " — 55.; stb.) kívül arról sem tudunk meg semmit (megfelelően az országosan tapasztaltaknak), hogy ki is ez a nyomó lidérc — illetve erre csak néhány homályos adatunk van: láthatatlan lény, hazajáró szellem ... lidércnyomást csinál... " (26.); meghalt haragos jár haza, az nyomja (26.). Egy adat bizonytalan alakú állatra vonatkozik (18.), egy másik szerint a lidércnyomás „boszorkányszerű lénytől, lidérctől ered" (67.). Nem világos, hogy idetartozik-e, és mit jelent a megszállt a lidérc kifejezés (54.). Távoltartásának módja (amennyiben gyér adatainkból erre következtethetünk) megegyezik a kísértet, illetve boszorkány általános rontáselhárító módszereivel: a virradatot meg kell várni, akkor elmegy (7.), tömjénfüsttel kell elárasztani a szobát, akkor nem tud behatolni (26.). 2. A lidérccsirke tulajdonságai Térképünk dokumentum-jellegű, kartográfiai tanulság nélkül. A lidérc-körbe sorolt adatok közül a gazdáját segítő csirke alakja a leggazdagabban árnyalt; bár mint láthatjuk egyidejűleg minden fő 121