Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

108. A MEGÁLLÍTOTT KOCSI ÉS LÓ (Füvessy Anikó)

A 4-es, 29-es és 62-es kutatópontokon a megkötő fogadásból állítja meg a lovakat, a 33-as településen a lakodalmi menettel akar egyet táncolni a megkötő. 2. A megállítás módja Meg lehet állítani a lovakat, ha erősen a szemébe néznek (33.), ha az állításhoz értő kimondja a lovak nevét (38.), ha keresztet rajzol a kocsirúdra (39.), ha a ló szügyét megveregeti (56.). Megköti a lovakat a kocsirúd elé szúrt kés is. (56.). A 20-as kutatóponton a veszekedő kakasok faroktollát az út közepére ásva tudták megállítani a lakodalmi szekérmenetet. A 33-as településen a tóból, folyóból hálóval halászott kőnek van a hozzáértő kezében bűvös ereje; a lovak lába közt átdobva megállíthatja, visszadobva újraindíthatja a lovakat. 3. Szóval történő megkötés és feloldás A kocsi hajtója gyakran tudja, hogy ördöngös hatalom állította meg, az indítás előtt gyakran kéri, eresszék el, csak ezután végzi a feloldó cselekményt (4., 5., 32., 40., 41.). A 41. településen „Állj!" kiáltásra köti meg a hozzáértő a lovakat, a 18-as kutatóponton „Na, mehetsz!" szavakkal indítják újra a lovakat. A varázslat feloldásakor „No, Jézus, segíts!", mondják a 3-as, „Segíts Számuel, ablakadabla!" mondják a tizenharmadik küllő kiütésekor a 4-es kutatóponton. 4. A varázslat feloldása ütéssel, szúrással A feloldáskor végzett ütés, szúrás olyan, mintha a megkötőt érné, aki kéri is: „Ne üssön mán!" (23.). Az ütés nem érinti közvetlenül a megkötőt, hatása mégis azonos; fáj a kocsi megállítójának (4., 23., 27., 42., 46.), kiesik a szeme (24.). Az átvitelt legszemléletesebben a tetőn, templomtornyon dolgozó áccsal kapcsolatos variánsok tartalmazzák. A tetőn dolgozó ács felé ütnek az ostorral, mire az leesik (5., 7., 20., 32., 40.), kifolyik a fél szeme (29., 40., 41.). A 43-as kutatóponton a fordítva visszavert kerékszegre mért minden ütés a boszorkány fejét érte, akit másnap összeverve találtak meg az úton. 5. Védekezés a megállítás ellen Hogy a szekeret hozzáértő ember meg ne állíthassa, fokhagymakoszorút kötöttek a kocsi kerekére (43.). Megállítás elleni védekezésül talált istráng csülkét hordták a jobb zsebükben, melyet megállítás után a bal zsebbe áttéve tudták újraindítani a lovakat (41.). 6. Farkasháj rontásra és rontás ellen Két településen a farkasháj rontó, illetve rontást feloldó szerepét is feljegyezték. A kocsirúd végére kenve a lovak csak hátrafelé tudtak menni (44.), másutt éppen ennek hatására indultak meg újra a megkötött lovak (53.). Füvessy Anikó 119