Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

108. A MEGÁLLÍTOTT KOCSI ÉS LÓ (Füvessy Anikó)

108. A MEGÁLLÍTOTT KOCSI ÉS LÓ I. A varázserővel rendelkező kocsisok, akik értenek a lovak megállításához, a megállított lovak újraindításához, illetve lovaikat gyors járásúvá, szép szőrűvé tudják tenni, fontos alakjai néphitünknek. A kérdés az ördöngös kocsis varázscselekményei közül a ló megállítására és újraindítására vonatkozott, ezek módozatait vizsgálta, továbbá az ezzel kapcsolatos hiedelemtörténetek szó szerinti lejegyzését kérte. II. 1. Ki tudja megállítani a lovaskocsit? A kérdés külön nem vonatkozott a megállítást végzőre, a megállításhoz értőre, de az a tény, hogy az újraindítás módja a megkötő személyétől is függ, az értékelhető adatok térképezését tette szükségessé. Elszórtan az egész megyében csak hozzáértő emberként emlegetik a lovaskocsi megállítóját. Ritkábban, főleg a megye északi részén boszorkány (3., 13., 18., 25., 33., 38., 43., 44.), ugyanezen a megyerészen a tornyot, kéményt javító ács (5., 7., 20., 29., 32., 40., 41.), míg délebbre a kocsis (18., 49., 56., 57., 64.) ért a lovasszekér megállításához. 2. Hogyan indítja újra a lovakat a szekér hajtója? A megkötött lovakat — esetleg előbb a kötés feloldását kérve — a szekér hajtója indítja újra. A hajtó személyéhez az újraindítás négy alábbi módozata kapcsolható: 1.) vallásos cselekmény (ima, fohász, kereszt vetése, rajzolása), 2.) a kocsi tartozékainak (kocsirúd, kerékküllő, lőcs) ütése, szúrása, 3.) a ló hátának simítása, 4.) suhintás ostor végére kötött patkószeggel. Az újraindítás előbb felsorolt módjai közül a kocsi tartozékainak ütése, szúrása a legelterjedtebb, melynek során kiütik a tizenharmadik küllőt (4.), baltával a kocsirúdra vágnak (5., 7., 14., 24., 35., 39.), a kocsirúd végébe szeget vernek (5., 52., 61.), a küllőket verik (20.), a lőcsre ütnek (23.), ostorral a kocsirúdra ütnek (27.), a kerékszeget fordítva verik vissza (43.), egymásra tolják a kocsirudat (18.). Az indításnak ez a módja — a jóval ritkább vallásos cselekményhez, illetve a lovak hátának simításához hasonlóan — területileg nem lokalizálható. A templomtorony, kémény javítását végző ács közreműködésével megkötött lovakat a megye északi, tiszamenti településein ostor végére kötött patkószeggel a megkötő felé suhintva indíthatják újra (29., 30., 32., 40., 41., 46.). 3. Hogyan indítja újra a lovaskocsit a megkötő? A megye sok településén ismert, hogy a megállított lovakat csak a megkötő tudja újraindítani, a kötést feloldani. Az újraindítás módja sok esetben már feledésbe merült (9., 10., 13., 20., 22., 25., 33., 37., 44., 49., 52.). A feloldás néhány módozatát a Tiszántúl egyes kutatópontjain jegyezték fel, ahol a megkötő a varázslatot a lovak hátát simogatva (34., 58., 62.), illetve a lóra nézve, a lóhoz szólva (33., 37., 58.) oldhatja fel. ///. /. A megállítás oka A ló, lovaskocsi megállításának különböző okai között a bosszú, a tréfa, a fogadás dominál. Nem veszik fel a szekérre a megállításhoz értőt (31., 41.), nem kínálja meg a lakodalmi menet itallal (20., 37., 58.). 118