Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)
107. TUDÓS PÁSZTOR (Gulyás Éva)
107. TUDÓS PÁSZTOR I. Kérdésünk a következőképpen hangzott: 1. Ismerik-e a tudós pásztor alakját, aki különleges erejével össze tudja tartani és szét tudja kergetni a nyájat? 2. Hogyan, milyen módon teszi ezt? A kérdésekre beérkezett válaszok csak egy térkép — a tudós pásztor alakjának ismerete — összeállítását tették lehetővé, a többi adatot szöveges formában fogom bemutatni. ILI. Ismeretes-e a tudós pásztor alakja? Térképünk szerint a megye jelentős részén ismerik, összefüggően a nagyobb állattartó vidékeken, a Nagykunságban és a Hortobággyal szomszédos Tiszafüred környéki településeken, ( 35., 36., 37., 38., 39., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 51., 52., 53., 55.), a megye többi részén csupán szórványosan (14., 16., 18., 24., 26., 30.,31., 32., 57., 62., 63.), s van, ahol csak az emléke él: ismertek különleges képességű pásztorokat, de cselekedeteiket már nem tudták felidézni (5., 8., 9., 13.,20., 34., 41.). A tudós pásztor hiedelemkörének elhomályosulásához az állattartás belterjessé válása is hozzájárult, a pásztoroknak már nem volt olyan szoros kapcsolata a falu társadalmával, mint korábban. III. 1. Hogyan tartja össze a pásztor mágikus erejével a nyájat? A mágikus nyájőrzés leggyakoribb módja, hogy a pásztor leszúrja a botját, ráakasztja a szűrét vagy a kabátját, s nyugodtan elmehet, mulathat egész éjjel, mert a jószág nem tud a helyéről elmozdulni, amíg vissza nem tér és a botot ki nem húzza (16., 17., 18., 30., 38.,57.). „ Tiszaőrsön is beszéltek olyan pásztorról, aki leszúrta a botját, rá a szűnt akasztotta, és a birka nem hagyta ott... Tudománya vót hozzá. " (38.) Fokozza a hatást, ha a bottal mágikus kört húz, s annak a közepébe szúrja le a botot (31., 39., 61.). Orvos Tóth Péter tiszaroffi gyógyító alakjához kapcsolódik az alábbi hiedelemtörténet: „A gróf 38 borját őrizte Laki István. Arra ment Orvos Péter, kért tőle dohányt. — Nekem is kevés van, krumpliszárral pótolom! — mondta Laki. Nem ment Orvos Péter harminc méterre se, a nyáj szanaszéjjel szaladt, legázolt mindent. Csak egy kis idő után engedte el a borjakat. Három nap múlva újra jött. — Tudom, hogy van pénze, gyerünk Burára sört inni! — mondta. Laki félt, hogy a nyáj szétmegy. Erre Orvos Péter a botot leszúrta középre, majd kivette, lába között fogva kört húzott, s a botot visszaszúrta. Ezen túl nem mennek a borjak- mondta. Mikor délre visszaértek, akkor kihúzta a botot, s a borjak inni tudtak menni. " A 62. településen a pásztor a botjával körülkerítette a juhokat és nem széledtek szét. Az alábbi történetben a tudós pásztortól való sikertelen tudományszerzésre találunk adatot: „ Vót egy juhász. Búsnak hívták. A botjával körülkerítette a juhokat, azok nem mentek el. Egyszer valaki kérdezte tőle, hogyan tudhatná meg a tudományát. Azt mondta: ami rajtad van, mindent fordítsál ki! Úgyis tett, mégsem tudta meg. Mikor elment, ezt kiáltotta utána: Icca-ucca, Gyurka-Pista, Nincs az erszény kifordítva! Ezért nem tudott meg semmit!" A tudós pásztor a következő módon tudja még összetartani a nyájat: fütyöléssel (32., 45., 55.), furulyázással (18.), síppal (14., 26.). szentelt vízzel meghinti a csapót (24.), templomból hozott tömjénnel körülfüstöli a legelőt (37., 38.), összetört emberkoponyát ad a kutyának és az nem engedi szétszéledni a nyájat (49.), embercsontot tesz csuporba, pálinkával leönti és a kunyhóban tartja (51.), a gubát meglóbálja a levegőben a feje fölött és földhöz vágja (44.), ezen kívül kéz legyintéssel, huhogással, „szeme verésével" (55.). A racionális módszerek közül sok helyen említették, hogy. kutyával, apró ostorpattogtatással ( 48.), csengővel, kolomppal (46.), csörgős bottal (26.) végezte. Nézzünk a fentiekre néhány példát: — „ Volt a határban egy Szakái István nevű csikós. Boszorkányos tudományú ember volt. Ha megbokrosodtak a lovak, csak egyet füttyentett s mindjárt nyugodtan, szépen legeltek tovább. Valamerről a Hortobágyról került ide ez az ember, erre a vidékre. " (32.) 115
