Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

103. A TUDOMÁNY ELNYERÉSE (Gulyás Éva)

103. A TUDOMÁNY ELNYERÉSE I. Kérdésünk a boszorkány tudományszerzésének különböző módozatait vizsgálta: örökli: pl. kézfogás útján tanulja: különböző próbák kiállása révén pl. büvős körbe áll, dongó segítségével kapja, a többiek „beavatják" a tudományba stb. A kérdés feltevését bizonyos sámánisztikus jellegű hiedelmek továbbélésének vizsgálata indokolta, mivel a boszorkány hiedelemrendszerében maradtak fenn — a boszorkányperek gazdag anyagától nem teljesen függetlenül — a mágikus tudásra, a tudomány elnyerésére vonatkozó archaikus képzetek. //. 1. Hogyan kapja a boszorkány a tudományt? Öröklés útján, kézfogással — A megye területén általánosan ismert az a hiedelem, hogy a „boszorkányságot" öröklés útján lehet megszerezni: a boszorkány nem tud addig meghalni, amíg át nem adja a tudását, ezért valamelyik közeli hozzátartozója (lánya, fia, közeli rokona) kezet fog vele, ezzel rászáll a tudomány. Ha nem akarja, seprűt ad a kezébe, amit utána elégetnek(l., 2, 3., 4, 5., 7, 8., 9, 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 22., 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 32, 34, 35, 36, 37, 39, 40, 42, 43, 44, 45, 46, 49, 51, 54, 55, 56, 57, 58, 60, 61, 62, 63, 64, 66. és 68.). „ ...addig nem tud meghalni, míg kezet nem fog valakivel. Görbe Amál néninek is seprűt adtak a kezébe és utána elégették, nagy lánggal égett. " (2.) „ ...söprüt vagy valamit dob a kézibe, ha nem akarja és elégetik, de az úgy táncol, sivalkodik égetés közben. " ( 64.) Az 54. településen, ha a boszorkány vagy a „ tudálékos asszony" a halálán volt, „semmit sem adtak oda neki kézből, hanem seprűre tették, úgy nyújtották oda neki. " A néphit szerint a boszorkány nehezen, szenvedve hal meg, ha nem fognak vele kezet: „Ha nem foghat kezet, kínlódva hal meg. Az utcában is volt egy boszorkány és annak a kezébe adtak egy seprűt, hogy meghalhasson. " (8.) „ A szentimrei kisbaba is boszorkány volt. Nagyon megszenvedett halálakor, mert senki sem fogott vele kezet. -Higgyétek el, úgy szeretnék meghalni, de nem tudok! A menyezetig dobálta magát... Ha valaki megsajnálta, egy seprűt lök oda neki, de kezet nem fog vele. " (35.) A 64. településen megjegyezték, hogy csak a katolikus lakosság körében ismeretes az a hiedelem, hogy a boszorkány kézfogás útján örökíti tudományát. A megye nagy részén ezzel ellentétben szórványosan ismeretes az a hiedelem, hogy a boszorkány seprűátadással adja át a tudását, ami minden bizonnyal a fenti hiedelem kopása és jelentés módosulása következtében alakulhatott ki ( 7,10, 11, 20,23, 24, 25, 26,28, 29, 33, 38, 41, 47,58,59. és 61.). „ Mielőtt meghal, az általa utódjának kiszemelt kezébe seprűt ad, vagy megérinteti vele a seprűt. Ha nem talál utódot, nehezen hal meg." (41.) A boszorkány halálakor egy seprűt adnak a kézibe, hogy szenvedéseit enyhítsék, hogy könnyebben haljon meg. Aki a seprűt a kézibe adta, arra marad a tudomány." (26.) Tanulja, próbát kell kiállnia — a tudomány elnyerésének másik ismert módja, hogy a jelöltnek próbát kell kiállni, pl. bűvös körbe állva/ülve meg kell küzdenie a boszorkányokkal, ártó hatalmakkal. Ennek a hiedelemmonda típusnak két változatát ismerik a megyében: a nagykunsági településeken a boszorkány- vagy tudós-jelölt Szent György napján (44.) vagy bármikor éjfélkor (45, 51, 52.) kimegy a keresztútra, kört rajzol maga köré és megküzd a körön kívül megjelenő ijesztő külsejű alakokkal, ha ezt kibírja, boszorkánnyá (tudóssá) válik, ha nem, megnyomorodik. „ Aki tudományt akar szerezni, szent György nap éjszaka kiáll a keresztútra éjfélkor, mogyorópálcával kört, várat kerít maga köré, s abból nem jön ki, bármi történjen. Malomkő repül a feje felett, bikák jönnek és rúgják rá a port, de neki maradni kell. Ha nem lép ki, megtanulhatja a tudományt. " (44.) A 45. településen gyűjtött hidelemmonda a bába-boszorkány tudományszerzésére vonatkozik: „... az egyik aszony szeretett volna bába lenni. Kapott egy könyvet a többi bábától, melyben csupa boszorkányos dolgok voltak. Azt kellett tennie, hogy kilencszer ki kellett menni éjfélkor a keresztútra, ott maga köré egy kört rajzolni, s egy kisszékre leülni. Ott mindenféle állat megjelent, de nem volt szabad félni. Ezek rohantak felé, de a körön nem tudtak átal jönni. Ki is ment néhányszor, egyszer nagyszarvú ökör jött felé, aztán ló vágtatott és vadállatok jöttek. De nagyon félt, s nem ment ki többet. így nem lett belőle bábaasszony. " (45.) A másik hiedelemmonda változatban a lucaszék segítségével lehet elnyerni a tudományt (12, 16, 23, 25, 29, 30, 53.). Ebben a változatban is szerepel a bűvös kör, melyet lánccal vagy vesszővel húz 105