Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

103. A TUDOMÁNY ELNYERÉSE (Gulyás Éva)

maga köré. „Négylábú széket készít. Luca naptól karácsonyig minden nap csinál rajta valamit. Karácsonykor egy órával hamarabb ül be a templomba és egy órával hamarabb jön el. Egy nagy vessző van nála. A vesszővel helyet kerít magának. Azt mindenki megtartja. Mikor kiment a templomból egy keresztútnál fél órát ült. Utána bűbájoskodott. " (16.). A 23. településen a lucaszék készítője „karácsony éjszakáján az istállóban ráül a lucaszékre. Lánccal körülkerítette magát. Szalmával tüzelt, míg ki nem jöttek az éjféli miséről. Mikor odajöttek a boszorkányok macska és béka képében, ha nem ijedt meg tőlük, a »hívök« lett, ha megijedt, »szétmarták.«" (23.) Dongó száll belé — ezt a tudományszerzési módot szórványosan ismerik a megyében ( 4., 6., 7.,41.,53.).A dongó a szájába száll (6., 7., 53.) és le kell nyelni. A következő hiedelemmonda a sikertelen kísérletet tevő legényről szól: „Egy legény mondta, hogy boszorkány akar lenni. Tanácsolták neki, hogy eredj ki a határba éjfélkor. Menj a kövesúton kifelé és less jobb oldalra. Egyik oldalt lesz szamárrózsa az árokparton. Ott állj meg, menj oda. Meglátod, hogy ott egy dongólégy szálldogál a szamárrózsa körül. Tátsd szét a szádat! Az berepül és nyeld le. Készen a tudományod, mert az ördög benned van. Az a legény megcsinálta, de nem nyelte le. Visszájárul keresztet vetett és szaladt hazafelé. " (6.) A dongóval való tudományszerzés összekapcsolódhat azzal a hiedelem-motívummal, hogy a többi boszorkány elragadja, magukkal viszik, meghatározott ideig ott tartják (24 óráig — 41.), „kitanítják", „ beavatják a tudományba " és a megadott idő elteltével visszaviszik ugyanoda. (41.) III. Nem térképezhető adatok Több esetben a boszorkány alakjához kötik a kiválasztottság jelével való születés attribútumát, a foggal születést. ,^i tudomány vele születik, a foggal. " (31.) „A tudást vagy születésével kapja valaki olyanformán, hogy foggal születik vagy apjától, anyjától tanulja, mint pl. az Orvos Tóth családban így öröklődött a veszettorvosi tudás." (31.) Ismeretes az a hiedelem is, hogy valamelyik családtag tönkretételével nyeri el a tudást. „Aki tudományhoz jut, annak a családot fel kell áldozni. Valaki a családból nyomorék lesz. Ez az ára a tudománynak. " (16.) Szórvány adatok: erős nézése volt, nézéssel adta át „szembenézett az illetővel" (6.), álmában szerzi meg (4.), próbát kell kiállnia, megvívnak egymással (31). Gulyás Éva 106