Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

100. SZENT GYÖRGY NAPJA (Pócs Éva)

2. Allatokhoz és növényekhez fűződő hiedelmek Sajátos szent György napi jellegzetesség (országszerte) bizonyos e napon vagy előtte gyűjtött növényekkel, meglátott vagy megszólaló állatokkal kapcsolatban sokféle hiedelem, jóslás és mágikus cselekmény, mely szent György napnak a tavasz, természet megújulását szimbolizáló jelleget kölcsönöz. Kiemelkedik az állatok közül a megyében csakúgy, mint országosan a gyík, kígyó, béka, a növények közül a kakukkfű. A szent György nap e vonatkozása a megyében még igen gazdag, sokrétű, és egyéb vonatkozásaihoz képest rhai napig igen eleven, főleg ami a jósló hiedelmeket illeti. Ennek oka az alkalomhoz kötődés hagyományfenntartó jellege, és a jóslások, előjelek és különböző szabályok gyakran szentenciaszerü megfogalmazása. A kötött forma elősegíti a fennmaradást-terjedést, akkor is, ha nem hisznek már igazán egy előjelben, az alkalom pedig újra meg újra aktivizálhatja a hitt-nem hitt, de mindenesetre könnyen számontartható-feléleszthető formában lappangó motívumot. Kígyó. A hit szerint a kígyók, békák szent Györgyig „el vannak húzódva'

1

'' (20.). Szent György körül jönnek elő — az ekkor, vagy e nap előtt talált kígyónak nagy becse van. Egy adatunk van jósló kígyóra: jó termést jelent a szent György előtt talált kígyó (59.), egyébként általában gyógyszernek teszik el bőrét (szent György napi vagy szent György előtt talált kígyó bőrét: 36.; 43. — kelésre; 7. — „hártyáját" sebre; 39. — bőrből szilánkot kiszívni; 46. — vérét és porrátört csontját teszik el gyógyszernek; 39. — bőrével a torokfájóst kötik be, beteg torkot dörzsölik vele; 35. — megszárítva, ecetbe eltéve lábfájdalmakra). A fehér kígyó bőrét a vályúba szegezik, hogy ne dögöljön a disznó, hanem szerencsés legyen (56.). Egy helyütt a szent György és Mátyás nap között fogott kígyót teszik el szárítva, porrá törve, gyógyító teának (45.). Szórványosan a kígyó megdörzsÖlésével is hasznossá tehették a kezüket torokfájós beteg gyógyítására (52.) a gyíkhoz hasonlóan. Egy helyen feljegyzett hiedelem szerint szent György előtt a kígyót vagy nem szabad meglátni, vagy agyon kell ütni, mert kárt jelent (67.) Ez jó példa a mágikus tárgyak gyakori, akár eredeti, akár másodlagosan könnyen keletkező ambivalens jelentésére. Ha szent Györgykor kibújik a kígyó a bőréből, a bőrt botra húzzák, hogy szépek legyenek (34.). Egy valószínűleg elhomályosult hiedelem szerint a szent György előtti kígyótojás a gyémántkő (34. — valószínűleg a kígyók által fújt „kígyókő" hiedelmével kontaminálódott). A gyík részint jósló állat: szent György előtti meglátása jó termést (36.) illetve hosszú, meleg, száraz nyarat jelent (26.). Általánosabb azonban — megfelelően az országosan elterjedt hiedelmeknek — a szent György napi (vagy szent György előtti) gyík torokbetegség kapcsolat: a torkot megdörgölik vele, torokgyík, torokfájás megelőzéséül (1., 3., 7., 10., 12., 15., 18., 19., 20., 47., 49., 57., 64.), vagy a gyíkot megdörzsölik, hogy hasznos legyen a kezük torokbetegségek gyógyítására (9., 34., 52.; 54.: gyík torkát nevetlen ujjal nyomogatják, ugyanezzel az ujjal simogatják a fájós gyerek torkát; 43.: kilencszer simogatják balkéz nevetlen ujjával a gyík állát felfelé — ugyanezzel az ujjal a hit szerint sikeresen simítják az ótvaros gyereket, a szélgörcsös jószágot). Egy adatunk szerint a gyíkot is elteszik orvosságnak (36.). A béka elsősorban idő- és termésjósló: Ahány nappal szent György előtt megszólal, utána annyi napig hallgat (35., 39., 47.); ahány napig előtte megszólal, utána annyi napig lesz rossz idő (48., 53.). A szent György előtt megszólaló béka jó nyarat, sok esőt (42.), vagy általánosabban jó termést jelez (25., 41., 44., 64.). Ha a béka szent György előtti megszólalásakor még nem kelt ki a borsó, „megeszi a béka a borsót" (62.). Szórványosan gyógyszerként is használatos: a disznóvályú elé ássák, hogy ne dögöljön a disznó (62.); a piros hasú békát zacskóban élve a „nyives" sebü kutya vagy disznó nyakába akasztják: mire a béka megdöglik, kihull a féreg (41.). A szent György előtti ürge bőrét a kotló fészkébe tenni hasznos (38.). A fehér lepkét megfogják szent Györgykor, zsebbe varrják, hogy sok pénzük legyen (39.). A szent György előtti kakukk drágaságot jósol, 68.), a bibic jó termést, korai aratást (10. — ha szent György előtt fia van). Aki szent György előtt hangyabolyban forgatja meg a kezét, sok pénze lesz (52.). Ami a növényeket illeti, szent György éjszakája, mint mondottuk, a gyógyfüvek szedésének ideje: a helyileg használatos gyógyfüveket a legkülönbözőbb célokra szedték ilyenkor: A megnevezett gyógyfüvek közül legelterjedtebb a kakukkfű (néha hangsúlyozzák, hogy csak az e napon szedett kakukkfű hatásos — 34., 44.), de sok egyéb előfordul — pl. cickafark (7.), székfű (7., 10.), csalán, málva (10. — köhögés ellen), fekete nadálytő, tályogggyökér (39.), ezerjófű, apróbojtorján (44.), bubojicskavirág (48. — ágyba téve derékfájás ellen). Szemverés ellen kilenc fajta füvet szedtek 100