Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Szolnok megye vázlatos története a XVIII.-XIX. században /Szabó István/

vény pedig csak 175o-ben népesült be. Nagyrév lakói 1717-19 között telepedtek vissza Kürtről, Cibakháza szintén ezekben az években lett lakott,

w A Tiszazugban fekvő Tiszakürt sem a felszabadító harcok, sem a Rákóczi-szabadságharc alatt nem pusztult el teljesen, illetve 1692 után történt rövid ideig tartó elfutásuk után — l694~ben kezdtek lakosai visszatérni. A korábbi elkobzás nyomón kincstári birtokká vált község lakói a község benépesitése érdekében három évi *"* dómentességben részesültek a kamarától. Ennek hatására is a község benépesült. 17oo-ban a kincs tér a birtokot érdemei elismeréséül Mihályi Deák Pál tábornoknak adta, aki igen humánus feltételek mellett kötötte meg urbáriumait évi 66 Ft taxa és természetbenink szolgáltatása mellett. A község életét ezután a Rákóczi-sza badságharc hadi eseményei mellett a földesúri birtokviszonyok időközi megzavarodása /Mihályi .Deák Pál birtokainak konfiskálása, majd az egész községnek gróf Schlick Lipót által való jogtalan birtokbavétele és Csongrád megyei uradalmához való csatolása, s az emiatt keletkezett birtokperek/ nagy mértékben összekuszálták. Mig aztán első izben • 1712-ben, majd ujabb hosszú perlekedés után. véglege sen 1721-ben Steösszel Kristóf birtokába került* akivel a község lakosai igen méltányosan lo évenként évi 130, A-oo, illetve 5oo Ft taxa lefizetése ellenében szerződést kötnek, s minden személyes szolgálat teljesítése nélkül használatba jutnak a község területeinek és fejlesztik azt a Tiszazug legkiegyensúlyozottabb helységévé, A tiszazugi községek közül külön figyelmet érdemel Csépa. Olyan településtípus, amelyet nem jobbágyok,hanem zömmel kisvagyonu nemesek laknak és használnak. Az "1723-as összeirás szerint itt lakott a környéken a legtöbb nemesi diplomával ren32 delkező tényleges nemes."^ Csépát a Horvátországból származó és Nógrád megyei birtokain élő Tzucz /Tuz/ család tagjai Öröklik. A Tzucz-leszármazottak / öt nemesi család/ és a kincstártól birtokokat kapott néhány kisnemesi család bavándorlá sa 1721-23 között zajlik. 1725-ben az össze Írásokban 7 nemesi család szerepel itt birtokosként, s mellettük l?21-től szabadköltözésü libertinusok és szökött jobbágyok is jönnek a községbe. 1731-ben már 12 nemesi és A- parasztcsalád lakja, 174-8ban pedig 17 nemest és 15 parasztot jegyeznek fel, mely számok mutatják, hogy a falu életében a kisbirtokos nemesek nemcsak a betelepüléskor, de a későbbiekben is meghatározó szerepet játszottak. Ez a többi községekétől eltérő állapot módot nyújt arra, hogy rajta keresztül a megye egy speciális körülmények között élő településnek kérdéseit is ismertessük. Mert amig a betelepülés idején a jobbágy-falvak kötelességei általában az úrbéri /földesúri/ szolgéltat ás okból,

/termény j ára dék vagy kilenced, füstpénz vagy cenzus, robotjáradék vagy robot,/ állami szolgáltatásokból

, /hadiadó vagy contributio, hadisegély vagy subsidium, terményadó vagy porció, kötelező fuvar vagy forspont/, vármegyei és községi közadókból és püspöki tizedből, illetve helyi egyházi adóból állt, addig a nemesi községeknél nem volt urbériség, hanem ezek a falvak a "nemesek és nemesi földön élő gazdálkodó szabad parasztok, zsellérek közösségei voltak,"^ akik nem adóztak sem az államnak, sem az egyháznak, vásárokon, hidakon sohasem fizettek vámot, hanem helyette háborús időkben n inzurgáltak /lovas katonaként szolgáltak a nemesi felkelésben/. Elég - 56 -