Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Szolnok megye vázlatos története a IX.-XVIII. században /Selmeczi László/

sara, a feszültségek levezetésére. A feudális szokásjog Ugyanakkor lehetővé tette, hogy a feudális birtokosok minden lehetséges terhet a jobbágyokra hárítsanak át, A nemesek a mezővárosok érdekeit is figyelmen kivül hagyták. Felléptek a kunok ellen, mert sok jobbágy közéjük menekült. Az 1514-. évi parasztháborúban fegyvert fogó felkelők egy része éppen a városok, főként a mezővárosok perspektívátlan vagy már tönkre is ment rétegeiből verbuválódott, a nagyszámú jobbágy mellett, A felkelők derékhadának az útja a megyét Tiszavarsány, Mezőtúr, Turkeve vonalában érintette. A felkelők ideológiája két alaprétegből állott. A népi, keresztes eszmekör eretnek jellegű misztika "aposztata" képviselőinek /pl. Tur.kevei Ambrus/ nézetei a jobbágyokra hatottak, mig a székely viszonyok modellje a mezővárosi szabadság képviselőinél 19 talált táptalajra. A parasztháborút megtorló törvények, amelyek megtiltották többek között a jobbágy szabad költözését, kimondták az "örökös jobbágyságot", a feudális birtokosokat a jobbággyal szemben monopoljogokhoz juttatták, amit a vázolt válságosra forduló gazdasági helyzetben a nemesek maradéktalanul ki is használtak. A jobbágyokra elképzelhetetlen terhek hárultak, s igy a jobbágyság nem gyarapithatta gazdálkodását, életkörülményei állandóan romlottak, s ez tovább rontotta az amúgy is rossz gazdasági helyze , , 2o tet. Az 1514-. évi parasztháborúban feltehetően a kunok és jászok is résztvettek s igy az 151A-. évi törvénycikkeket, amelyek a jobbágyok közé sorolják őket, büntető jellegű 21 éknek kell rajuk vonatkoztatnunk, A kunok nem nyugodtak bele helyzetükbe, s 1522ben csatlakozott jobbágyokkal bosszúból rátörtek Kenderesre, s dühük a földesúr és a 22 Pálos-rend ellen irányult, A 1526-os mohácsi csatavesztés után a török feudális állam hóditó csapatai 154-1-ben kardcsapás nélkül elfoglalták Buda várát, s megszállták az ország déli részét, Szegedet és a Duna-Tisza közének nagyobb hányadát. 154-4—ben már elfoglalták a hatvani várat is, s innen kiindulva 155o-ben összeírták a meghódoltatott Jászságot, Tervük az volt, hogy Szolnokon várat építenek, azonban Habsburg Ferdinánd csapatai megelőzték őket, s 1551-ben igen rövid idő alatt felépítették Szolnok várát. Ekkor Szolnokon az Árpád-kori földvárnak már nyoma sem volt. A királyi Magyarország erőfeszítései azonban hiábavalónak bizonyultak. Szolnokot, akkor az Alföld legerősebb várát, 1552ben Ali és Ahmed pasák egyesült seregei néhány napos ostrom után elfoglalták. A vér23 ból Nyéry Lőrinc várkapitány idegen zsoldosai gyáván megszöktek. A törökök mihelyt berendezkedtek a Szolnoki várban, elkezdtek terjeszkedni, A század végéig teljesen bekebelezték Külső-Szolnok megyét, Kolbáz-széket /Nagykunság/ és Berény-széket /Jászság/. 1569-7o-ben már Jászberényben és Törökszentmiklóson is pa lánkvárat építettek, de ezek a palánkok nem voltak hosszuéletüek. Bevezették a török közigazgatást. Külső-Szolnok megyét és a Nagykunságot a szolnoki szandzsák, mig a Jászságot a hatvani szandzsák foglalta magéban. A török közigazgatás bevezetésével az elfoglalt területeken jogilag megszűnt a magyar állami élet, de a török elől el- 34 -