Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)
Tájékoztató /Szabó László/
kép konstatálasának,,,majd a magyarázatokat, értelmezéseket minél teljesebb formában próbáltuk közölni, A kép finomabb, községenkénti árnyalását, jelentéktelenebb helyi variációk közlését mellőztük, s csak a főbb változásokat közöljük. Ugy véljük e finomabb különbségtevés, amely csak néhány települést érint érdektelen külföldi olvasóinknak. Ugyanigy jártunk el a III. rész csökkentésekor is. Különös gonddal ügyeltünk azonban arra, hogy bizonyos archaikumok, ritka adatok, amelyekről térkép nem készült, bekerüljenek a német nyelvű kivonatba. A német kivonatok szerkezeti leg tökéletesen megfelelnek a magyar szövegnek, ugy nem csökkentettük a szöveget, hogy elhagytunk volna valamely pontot. Legalább egy mondat erejéig valamennyi külön pont alatt felsorolt anyagról megemlékezünk. Térkép mellékleteink, illusztrációink is kétnyelvűek. A német forditást SZ.NAGY M., muzeumunk külső munkatársa, német szakos középiskolai tanár végezte, aki néprajzos képesitéssel is rendelkezik, s az SZMNA gyűjtőmunkáiban is résztvett szolnoki múzeumi gyakornok korában. A forditást HANSEL I.,dombóvári középiskolai tanár, német anyanyelvű kollegánk nézte ét és birálta felül, e/ A fotó-mellékletekről : Nagy számú fotó-mellékletet találhatunk az SZMNA kötet utolsó részében. Ezek válogatási technikájáról, a felvételek készitésének időpontjáról már korábban beszámoltunk. Most csak annyit jegyzünk meg, hogy ezzel az volt a célunk, hogy minél teljesebb képet adjunk a megyéről. Az egyes témákhoz kapcsolódóan, de nem azt magyarázva a legtöbb esetben /erre a szöveg közötti rajzok szol gálnak/, feltárjuk a témához fűződő tevékenység jellegét. Amint láthatja a kedves olvasó, legtöbbször munka-fotókról, sőt sorozatokról van szó. Olyanokról, amelyek mozgásában próbálják ábrázolni a témát, A válogatásnál törekedtünk arra is, hogy lehetőleg olyan témákról közöljünk nagyobb számú fotóanyagot,,amelyekről eddig a néprajzi irodalom kevés szemléltető anyagot tarthat számon /pl. kalács formák készi tése, birkanyuzás, aratási technikák egymás mellé helyezve, stb,/ Valamennyi fotónk első közlés. Minden felvételnél feltüntettük a leltári számot, a múzeum megfelelő gyűjteményére való hivatkozással. Ha pedig tárgyfotókról van szó, a tárgy leltári számét. A lelőhelyet mindig a község számára való hivatkozással közöljük. Évszámot nem közlünk, mert minden fotónk 1962-1972. között készült. Végezetül néhány szóban meg kell a térképekről is emlékeznünk. A térképen a megyehatár szaggatott vonallal, a Tisza, Zagyva, Tárna, Körös és Berettyó folyamatos,vékonyabb, de nem arányos vonallal van feltüntetve. A községekot egységesen azonos nagyságú pont jelzi. A térképen fokhálózat beosztás nincs, A térképjelek elhelyezését a községek egymáshoz való viszonya határozta meg. A községet jelző ponttól jobbra vagy balra helyeztük el a jeleket, ugyanazon községnél minden térképnél követve az egyszer már kialakított irányt. Ha több jel kerül egymás mellé, azok sorrendje mindig /hacsak ezzel nem gyakoriságot kivánunk jelezni/ megegyezik minden községnél, de az olvasási irányban /jobbra, vagy balra van irva a jel/ kell értelmezni a sor rendet. A térkép bekeretezett részében a kérdések fő témája, a térkép témája és szé~ ma szerepel két nyelven, valamint a térkép megértéséhez szükséges grafikák. A tér képeket SZLANKÓ I. rajzolta, az alaptérképet a karcagi nyomda készitette, s a Dam janich János,Múzeum xerox-rota üzemében sokszorosította BOROS G., VIDRA J.-né és HAJNAL B.-né. - 22 -