Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Tájékoztató /Szabó László/

l o. A SZMNA-val összefüggő munkákról : Mint már emiitettük az atlasz-módszerrel összegyűjtött anyag nem adhat teljés és minden vonatkozásban megbízható képet a me­gyéről. Anyaga azonban alkalmas arra, hogy a továbbiakban a megyei kutatómunkát ko­ordinálja, sőt más tudományágakkal való együttmüködésünket biztos alapra helyezze. Szükségesnek tartjuk ezért a már megkezdett munkákról röviden tájékoztatni az olva­sót, felhivni arra a figyelmet, hogy a jövőben megjelenő kiadványaink hogyan fogják kiegészíteni, finomitani az atlasz vázolta képet. Fontosnak tartjuk ezt azért, mert megyénk fekvésénél, lakosságának sok irányú kapcsolatánál, különleges jogi helyzetű területeinél fogva a magyar néprajzi irodalomban eddig felvetett kérdéseknek jelen­tős részében érdekelve van, több néprajzi csoport kutatásához adhat majd értékes összehasonlító anyagot. Elsőként munkánk múzeumi gyűjteményekkel való összefüggéseiről szólunk, minthogy je­len kiadvány is muzeológusok munkája. Az SZMNA gyűjtésének egyik leglényegesebb ered­ménye, hogy szerves, tematikus fotógyűjteményt sikerült létrehoznunk. Tudatosan ké — szitettek munkatársaink munkafolyamatokról, szokásokról, népi gyógyászati eljárások­ról fotó-sorozatokat a megye különböző pontjain. Ugy, hogy minden tájegység képvi — . selve legyen. Ebből az anyagból az SZMNA csak töredékeket közölhetett. A továbbiak­ban az atlasz által nem érintett témák fényképezésére, még finomabb területi elosz­lásra is figyelemmel leszünk,,Az anyag egy részét az SZMNA III. kötetének mellékle­teként szintén közölni fogjuk. Ugyancsak az SZMNA határozta meg tárgygyüjtési tervünket is. Először a gazdálkodás kérdéseinek féldolgozásarkerült napirendre. Kiválasztott településeken, komplett pa­raszti gazdaságokat vásároltunk meg, s az egyes gazdaságok történetét is feldolgoz­zuk. A továbbiakban a táplálkozás eszközanyagának, majd egyéb témáknak ilyen jelle­gű, mélyfúrás-szerű gyűjtése is szerepel terveinkben. Eddig Kunhegyes /44,/, Türké­vé /5L/i Tiszavérkony /l8./, Jászjákóhalma /6,/ településekről vásároltunk meg kü­lönböző jellegű gazdaságokat. A kunhegyesi anyag a karcagi múzeum vásárlása, mig a többi a szolnoki múzeumé. Ezeket a gazdaságokat feldolgozva, tárgykatalógus forrná ­jában tesszük közzé. Ehhez a munkához kapcsolódik az adattári anyag szisztematikus fejlődése oly módon, hogy külső munkatársaink egy-egy kiválasztott ponton, meghatározott kérdőivvel mély­fúrás szerűen dolgozzák majd fel a gazdálkodás anyagát. Eddig elkészült e munka ke­retében Turkeve /51./, Csépa /57./» Karcag /45,/, Jászdózsa /4./ és Jászjákóhalma /6./ földmüvelésének feldolgozása. Közülük Turkeve /HAGYMÁSY S. munkája/ és Csépa /BOTKA J. munkája/ már sajtó alá rendezett állapotban van, s rövidesen megjelenik. E munkák folytatódnak majd a többi témakörökben is. Egy-egy község részletekbe menő felgyüjtése, tárgyi anyaggal és fényképfelvételekkel való dokumentálása lehetőséget ad majd arra, hogy felmérjük, az SZMNA által kialakitott néprajzi tájak megyénkben mit mutatnak mélységeiben is. A múzeumi munka keretében indult meg 1963-ban a megye történeti-néprajzi felmérése is. Az erőket főként a Jászságra és Nagykunságra összpontosítottuk. Sajnos e munka nem haladhatott előre kellő intenzitással. Most azonban, hogy az SZMNA munkálatai véget értek, ismét uj erőre kaphatnak. E munka célja, hogy az SZMNA által felvázolt - 23 -

Next

/
Thumbnails
Contents