Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Tájékoztató /Szabó László/

8. A feldolgozás és térképezés alapelveiről : A feldolgozás során az a cél vezetett bennünket, hogy minden prekoncepciótól mentesen dolgozzunk. Elkerüljük, hogy már elfogadott nézetek, közkeletű megállapítások, vagy éppen saját korábbi elképzeléseink vezessék kezünket a térképek rajzó lásánál, az adatok értelmezésénél. Éppen ezért az 1972. március 28, határozatok, elvek, s a közölt mintakommentár megkötötte a feldolgozók kezét olyan tekintetben, hogy anyagukat, más forrásból származó értesüléseiket az SZMNA módszerrel össze gyűjtött anyaggal keverjék. Minden esetben a céduláink anyagát, annak összefüggő seit kellett megfogalmazniok, még akkor is, ha azok korábbi feltételezéseikkel nem egyeztek. Több feldolgozónk emiatt rossznak Ítélte a gyűjtéseket, holott a többszöri pótgyüjtések is az első gyűjtés anyagát erősitették meg a legtöbb esetben. A válaszok értékelésénél, a kirajzolódó kép oksági magyarázatánál is alapvető szempo»t volt az anyagösszefüggésekből való kiindulás, az egymást magyarázó kérdésre szék, kérdéscsoportok kiemelése, az anyag belső összefüggéseinek szemléltetése,Ezen túli magyarázat is van. Ezeknek azonban a helyi viszonyokból, helytörténeti, táj — földrajzi, népesedési, stb. viszonyokból kellett kiindulniok. Amennyiben a szerzők nem ismerték ezeket, nem lévén kellő jártasságuk a megye történetében, el kellett hagyniok minden értelmezést. Országos összefüggések, a történeti események,orszá gos összefüggései nem szolgálhattak magyarázatként a következő lépcsőfokon. Ilyen esetekben a szerkesztő bizottság feladata volt a kellő magyarázat megírása. Csak ezután kerülhetett sor nagyobb összefüggések^felvázolására. Ennek azonban nem mindig volt meg a szüksége. Ritkán mentünk tul egy-egy jelenség értelmezésénél a közvet — len környék, a megyehatáron túli községek anyagánál. Néha azonban a jelenség értelmezésénél szükség volt erre /pl, 11. kcs.-nél a gabonakon^unktura hangsúlyozása a gabonatárolók méreteinek meghatározásánál,/ Ugy véljük e módszerrel sikerült munkánk forrásértékét növelni, mert mint önálló, egyéb anyagtól független adategyüttes önmagában használható bizonyitékként. Jól tudjuk, hogy minden ponton nem sikerült ezt az elvet tisztán megvalósitani, ám a törekvés megvolt, Ha a szerkesztő bizottság az elvektől eltérő szándékot tapasztalt, radikálisan lépett fel. A térképek és kommentárok Írásánál az SZMNA alapkérdőiv szerkezetét csak annyiban tartottuk meg, hogy a témák ugyanazok voltak. Az egyes kérdéscsoportok belső felépitése, ha az esetek nagy százalékában nem is, de sokszor változott. Nem a felteit kérdést tekintettük ugyanis irányadónak, hanem a beérkezett anyag összefüggéseit. Olyan bontásokat alkalmaztunk, amelyek nem mindig egyeznek a feltett kérdésekkel. Sokszor azoknál jóval lényegesebb összefüggés került előtérbe /pl. 13.• 14-. kcs./ A térképek közül általában azokat közöltük, amelyek szabályosabb térbeli elrendeződést mutatnak. Ám gyakoriak az olyanok is, amelyek első pillanatra szabálytalan,zavaros képet mutatnak. Az ilyenek két tipusba sorolhatóak. Az egyik tipusnál éppen , a zavarosság látszata adja a szabályos, kartografikus elrendeződést, mert a megye sokvallásu, sokfelől érkezett lakossága vagy községek nagyságrendje, bizonyos helyi viszonyok ismerete szükséges hwzá, hogy felfedezzük benne a szabályosságot. Az - 18 -