Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Tájékoztató /Szabó László/

ilyen térképek értelmezéséhez jol használható majd a néprajzi térképekkel együtt közölt, történeti bevezetővel együtt értelmezhető általános térképanyag. A másik tipus mögött nem ilyen jelenségek húzódnak meg. Ezek rendszerint olyan jelenséget térképeznek, amelyek terjedőben vannak, kialakulatlanok, s innen zavarosságuk.Mégis szükséges volt leközölni ezeket, mert célszerű adattároló lapokként használhatjuk őket, s áttekinthetőbbek, mintha ezeket az adatokat szövegesen közöltük volna, /pl. lo. kcs,/ A térképjelek alkalmazása, éppen a kizárólagos fekete-fehér megoldás miatt, némileg eltér a szokásos néprajzi térképektől. A tömör, sötét jel nálunk általában nem a gyakoriság jelzésére szolgál, hanem az általánostól eltérő folt kiemelésére. A megyeszerte elterjedt vagy nagy területen általános jelenségeket üres, semleges tömeghatásu jellel jelöltük, mig a kiugrót, valamilyen.szempontból kiemelni érdemes jelenségeket a legtöbbször feketével /pl.reliktumok/. Több feldolgozónk más elvű térképet készitett, s ezt az egységesítés során átraj zoltuk, esetleg több részre bontottuk. Néhány esetben azonban meghagytuk az olyan térképeket is, ahol a sötét jel intenzitás kifejezésére szolgál, /pl. A-I,, 4?.kcs/ A jelekben nem követtük a változatosság elvét, kevés kivételtől eltekintve ugyan azokat a megoldásokat választottuk, s a térkép mérete miatt is inkább egymás mellé helyezett, mint összeépített jelekkel dolgoztunk. Ugyanakkor kerültük a mellékjeles formákat is. Igyekeztünk a jelenségeket alaptípusokra egyszerűsíteni, s caak ezt térképre vinni. Kisebb variánsok, jelentéktelen eltérések áttekinthetetlenné tehették volna a térképeket, mert a tér amelyben a jelenség eloszlik kicsi, csupán me gyényi. Egy-egy apróbb variánst három-négy község képviselt volna. Természetesen e variánsokról kommentárjaink mindig megemlékeznek a községek számára történő hivatkozással. Az egyes terminusok hangalakjainak különbözősége jelent e téren leginkább problémát./pl. 5°. kcs./ 9. Az SZMNA végső formájáról, szerkezetéről t Az SZMNA kiadvány három.bekötött, illusztrált kötetből és két külön dobozba helyezett térképlapokból áll. Az I. kötet és a hozzátartozó térképanyag, amely az 1/2, számot viseli, az 1—75. számozott kérdéseket tartalmazza, s bennük a földmüvelés, állattartás, pásztorkodás, halászat, település, építkezés, lakás, teherhordás, házi munkák, táplálkozás és viselet témakörök vannak feldolgozva. A II. kötet és a hozzá tartozó II/2. számmal jelzett térképanyag 75-134. számozott kérdések feldolgozásait tartalmazza, családi élet, jeles napok, néphit és gyógyítás, szövegfolklór, lokális kapcsolatok és nyelvjárás témakörökre "bontva. A III. kötet ugyanezen meg osztásban a megye néprajzi vázlatát adja. E kötetbe azonban nemcaak az SZMNA mód szerével gyűjtött anyagot dolgozzuk be, hanem felhasználjuk valamennyi múzeumi gyűjteményünk anyagét, szisztematikus gyűjtések eredményeit, az irodalmi és levéltári adatokat. Az I/l.-es bekötött, A/4-es formátumú kötet több részből áll. Tartalmazza jelen tá- 19 -