Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Kommentárok

3. A

a csengők beszerzési helye A térkép tanúsága szerint a csengőket is általánosan vásárokban, leginkább csengő-öntő cigányoktól szerezték be. Fontos hangsúlyozni, hogy szinte kizárólagos területünkön a vásározó vagy házaló csengőöntő,cigányok szerepe. Ettől eltérő adatok /boltban, helyi mesterektől/ ujabb fejlemények tekinthetők. Megyénk tiszántúli részén több, kisebb-nagyobb cigány csengőöntő központ alakult ki. Az ismertebb tiszaigari központ, mely a 35, 36, 38, 39, 4o, 42, 44. falvakat látta el, környékén is több olyan települést ismerünk, ahol csengőöntő cigányok működtek : Tiszaroff, Tiszabura, Tiszaszentimre., Polgár, Egyek, Kenderes, Karcag. A Tiszától nyugatra Jászkiséren találunk cigány csengőöntőfc, £z utóbbi kivételével a tiszafüredi járás és a Nagykunság helyi csengőöntői az itteni állattartás intenzitáséra utalnak, ahol a viszonylag közel fekvő központok biztos keresletre számíthattak. 4. A karikás ostor beszerzési helye A pásztorok a karikás ostorukat az adatpk tanúsága szerint általában maguk készítették. A gyűjtött anyag egyértelműen tanúsítja ezt. Emellett gyakori az, hogy szíjgyártótól vették, rendszerint vásárokon, /l, 3, 6, 9

f 13, 14, 16, 1?, 18, 19, 2a, 35, 4-3, 44, 48, 49, 53, 54, 56, 62, 63, 65./ Több kutatóponton az. adatok csak a vásárt nevezik meg /7

T lo, 11, 12, 22, 26, 27, 29, 3©, 31* 42, 46, 57, 58./ , 5. A fanyereg beszerzési helya A kérdés a fanyereg beszerzését vizsgálta. Megállapítható, hogy területünkön csak szórványos adatok vannak. Ezek az adatok is rendkívül változatos képet mutatnak.Ennek az az oka, hogy a századfordulóra visszanyúló emlékezet már nem tart számon fanyereg vásárlást, hanem az ismeretük legnagyobb részt abból táplálkozik, hogy örökségként maradt rájuk /48, 51, 2, 1?, 25, 35, 49./ Néhány kutatóponton azt tüntetik fel, hogy vásáron vették a nyerget./18, 19, 2o, 29* 42, 46, 53, 54, 57, 69./ Hat kutatóponton tudnak arról; hogy a nyergek készítési helye Tiszafüred /36, 37, 38, 39, 45, 51./ 6. A juhászkampó formába

. Területünkön a juhászkampónak két változata ismeretes : a./ sima és b./ bütykös hátú. Kérdésünk e két forma elterjedését vizsgálta. A kutatópontok jelentős részén ismeretlen a juhászkampó hátsó oldalén lévő kidudorodás-r Tanulságos viszont az, hogy a Tiszazug mellett a,kunsági és az észak-keleti területeken volt meg ez a forma, együtt a sima hátúval./5, 7, 14, 18, 31, 32, 36, 38, 39, 41, 42, 43, 44, 45, 47, 48, 51, 54, 58, 59, 60, 61, 65./ A bütyök keleti irányú meglétére utal a 71. és a 72. kutatópont is. - 199 -