Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Kommentárok

III, 1. A gulyáskalap beszerzési helye A kutatópontokon az adatközlők egyértelműen a vásárokat jelölik meg, mint a gulyákalap beszerzésének helyét. Itt is megállapíthatjuk, hogy jóval több kutató pontról van pozitiv adatunk, mint ahány helyen gulyát tudunk. Ennek az a magya rázata, hogy az emlékezet általánositva mindenféle pásztorkalapot nevezett gulyáskalapnak is. /v.ö.: 27. kcs. i. b./ Négy településről van adatunk, hogy helybeli mestertol is_ vásároltak kalapot /l, 9, 44, 4-8./ Több kutatóponton /7, 32, 36, 42, 43, 44, 45, 48, 7o./ Debrecenből jött vásáro sokra hivatkoznak, máshol a hortobágyi vásárt nevezik meg beszerzőhelyként /12, 36, 37, 44./ Jelentős volt a balmazújvárosi kalaposmesterek forgalma is /27, 29, 3o, 44, 45, 64, 7o./ A többi kutatópont a környékbeli vagy helyi vásárokra utal. 2, Csengőöntő és kolompár vándorcigányok A cigányok a csengők, kolompok jelentős százalékát vándorkereskedelem utján értékesitették. A házaló cigányok távolabbi vidékekről is felkeresték ezt a,nagy állattartó körzetet : Felvidékről, Jolsváról /15, 32, 52./, Erdélyből /44./ Ha készletük elfogyott, vándorutjuk egyik állomásán csengőket,kolompokat öntöttek, melyre a 22-es kutatópont adata igy utal : " jártak csengőöntő cigányok kocsival, és itt öntötték helyben a csengőt." 3. Megyei csengőöntők, kolompárok Néhány településen név szerint is emiitették az ismertebb cigánykovácsokat. A jászkiséri Csengős Gyurka, a kenderes! Kolompár Laci neve foglalkozására is utal. Turkevén a karcagi Hámor Györgyöt, a kenderési Penti Ferencet - mindkettő csengőöntő cigány - ismerték. Bel Ion Tibor - 2oo -