Bene Józsefné (szerk.): Minden mosoly visszatér. Jubileumi évkönyv (Tiszaföldvár, 2008)

3. A nyolcvanas évek változásai

Végre megvalósult az álmunk, a mi óvodánkban járó gyerekeknek helyben főztünk, olyan ételeket, amelyek valóban az Ő kisgyerekízlésüknek megfelelő volt. Lekváros piskótát és aranygaluskát, süteményeket, tésztát, több zöldséget, gyümölcsöt tudtunk adni.

Karácsonyra mi sütöttük a meglepetés tortát, és minden ünnepen az étel is ünnepi volt.

Ebben a munkában soha nem látott összefogást és szülői segítséget kaptunk, valóban mindenki segített, aki csak tudott.

Mivel a Gyakorló Óvoda épületéről már teljesen hiányzott a festék, ezt szponzorok segítségével sikerült újra vakolni és befesteni.

Ha összehasonlítom az elmúlt négy-öt év történéseit ezzel az időszakkal, bátran mondhatom ekkor még sok ember önzetlenül segített, ha kis gyermekekről volt szó.

Az összevonás idején a tagóvodaként működő kettes óvodában még cserépkályhafűtés volt, ebben az időszakban alakítottuk ki a központi fűtést, újítottuk fel a mosdókat, a padlót, tapétáztuk a falakat, újítottuk fel a tetőt.

A szakmai munka felpezsdülése mellett, a tárgyi feltételeket is sikerült javítani.

Az épület adottságaiból adódóan azonban sok feladatot a fenntartó segítsége nélkül nem tudtunk megoldani, ezek a mai napig is feszítő problémák maradtak, ezek az általános felújítás és épület korszerűsítés feladatai.

Az óvoda történetének huszonnégy évét 1978-2002 évig tartom igazán tartalmas, mindenszempontból sikeres időszaknak.

Sajnos a gyermek létszám csökkenésével az önkormányzat gazdasági helyzetének romlásával az óvoda éltében is egyre nehezebb időszakot éltünk meg.

A folyton csökkenő és a problémákhoz képest mindég kevés anyagi erőforrás minden szempontból negatívan érintette életünket. Csoport elvonás, létszám leépítés, az épület karbantartás nehézségei, az éves költségvetés csökkenése reálértékben, ezek igen nehézzé és rossz hangulatúvá, félelmekkel, és feszültséggel terhessé tették az elmúlt négy-öt évet.

46