Bene Józsefné (szerk.): Minden mosoly visszatér. Jubileumi évkönyv (Tiszaföldvár, 2008)
3. A nyolcvanas évek változásai
Összességében az eltelt huszonkilenc évben sikerült felnőtté tenni a kapott újszülöttet, fejlődése nem problémától mentes, de mindenképpen sikeres volt, most már az utódokon múlik mivé lesz a későbbiekben. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ennyi szép élményt adott, ennyi nagyszerű tehetséges „óvodás" társat adott ehhez a munkához, valamennyi ember, akivel együtt dolgoztam, akit tanítottam, vagy aki a főnököm volt tanított engem, az alábbiakra: Embernek lenni nehéz, mindnyájan gyarlók és esendők vagyunk A hatalom akkor jó, ha nem hatalom, hanem szolgálat. Bocsánatkéréssel tartozom, mert sokszor hibáztam, vétettem emberek ellen, mert úgy gondoltam mindig azt teszem, ami tudásom és lelkiismeretem szerint a legjobb, ezt azonban sokan másképpen élték meg. Könnyű szívvel kell távozni, időben felállni és megköszönni mindent, így az én szívemben nincs ember iránt érzett harag, van tisztelet, hála és szeretet, amit remélem sikerül életem végéig megőrizni. Hát tényleg azt képzeled', hogy történhet bármi véletlenül? Bizony mondom a mű maga a tökély. Semmi nem történik véletlenül az életedben. Semmi. Semmi nem jelenik meg véletlenül az életedben. Semmi. Semmi nem következhet be úgy, hogy ne szolgálna a javadra. Semmi. Ha nem is tűnik fel neked minden egyes pillanat tökélye, attól még egyik sem lesz kevésbé tökéletes. Semmivel sem lesz értéktelenebb ajándék. Idézet: Neale Donald Walsch: Barátságban Istennel című könyvéből Mindenkinek hosszú, sikeres életet kívánok! Az intézménynek sok tehetséges jó kisgyereket, hűséges ügyszerető munkatársakat, jó gazdasági pozíciót, sok szakmai elismerést és sikert! Tiszaföldvár 2008. 03. 23. Tisztelettel és szeretettel: Tóth Lászlóné 47
