Bene Józsefné (szerk.): Minden mosoly visszatér. Jubileumi évkönyv (Tiszaföldvár, 2008)
7. Visszaemlékezések
A mai napig második otthonomnak tekintem a régi munkahelyemet. Sokszor vezet az utam arra, és sokszor betérek az egyre csökkenő régi munkatársaimhoz. Úgy érzem és gondolom, hogy nemcsak az Én, de Tiszaföldvár életében is nagyon sokat jelentett az akkori Gyakorló Óvoda és jelent ma is a magas színvonalával. Sok óvónő került ki a megyébe és megyén túl ebből az óvodából. Számomra rengeteg felejthetetlen élmény, sztori maradt ebből az óvodából, és nagyon jó visszagondolni erre a nehéz, de szép hosszú évekre. „És majd egy szép napon Ha mind összegyűltünk, A sok régi dallamot Életre keltjük." (Bródy János] Vámos Ferencné [Edit óvó néni] a következőket írta az itt töltött évekről: Ünnepelünk? Ünnepeltek? Ha nem haragszotok, Én is veletek, kedves volt munkatársaim! Nagyon jól esett, hogy nekem is szóltatok: számítotok az én gondolataimra is, amire emlékszem az alatt a húsz év alatt, amit együtt töltöttünk. Emlékszem például, amikor pályakezdő koromban (mert az is voltam] álltam a hideg szélben a buszmegállóban és vártam a buszt, hogy Kengyelre utazzam a munkahelyemre (az első munkahelyemre!], ilyen gondolataim voltak: „A francba, ha elfogadom Huszár Laci bácsi állásajánlatait, most ott lennék szemben a jó melegben és nem fagyna le a lábam". Kis kitérővel később már mégis ott „melegedtem" veletek. Rengeteg emlék kavarog most a fejemben, nem is tudom mit is írhatnék le ezek közül. Ami a legmélyebb és legszebb volt mindig: az ünnepek! Bármelyik!! Karácsony, vagy ballagás - csoportban vagy együtt az egész ovi, mindegyik megható és emlékezetes volt, a fárasztó munka ellenére is, ami ezeket megelőzte. 149
