Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)
Tálas László: Közel két évtized a múzeum életéből
A szolnoki múzeum történetének jelentős állomása volt a Kossuth tér 4. szám alatti épület - az 1860-ban épült Magyar Király Szálloda - földszintje utcai része bal oldalának múzeumi célra történő kiutalása. Szolnok város tanácsa 1951. december 21-én a következőképpen indokolta az épület egészének múzeumi célra történő kiutalását: „A fejlődő és mind komolyabb igényekkel fellépő szolnoki kultúrélet nem tűri tovább, hogy az elmúlt népnyúzó rendszer által elhanyagolt állapot fennmaradjon, és a történelmi, művészeti hagyományokkal bőven rendelkező város, megfelelő kiállítási helyiséggel ne rendelkezzék... " A városi tanács döntését azonban a birtokon belül lévő Textilnagykereskedelmi Vállalat, mely a szóban forgó épületrészt cipőnagykereskedésnek és raktárnak használta, a megadott határidőig - 1952 augusztusáig -, annak ellenére nem hajtotta végre, hogy a számára kiutalt cserehelyiséget használatba vette. Az ügyben újabb tanácshatározat született, mely a végleges területátadást már 1953. május 16-ban jelölte meg. Természetesen - sajnos - ezt az átadási határidőt sem tartotta be a vállalat. A Szolnok Megyei Néplap 1953. május 31-i számában Kaposvári Gyula hosszabb cikkben sürgeti és indokolja a múzeum elhelyezésének szükségességét: „Szolnok város ipari és kereskedelmi fejlődésével a kulturális életének is lépést kell tartania. Ez pedig a múzeum kiállításának rendezésével kapcsolatban halasztást nem tűr. Cselekednünk kell, hogy városunk továbbhaladjon azon az úton, amely a következő ötéves tervben kultúrcentrummá való kifejlesztéséhez vezet." Majd két év küzdelem után végül 1953 második felében - szankciók kilátásba helyezésének hatására - költözött ki az épületből a cipőraktár, és adta át a múzeumnak az épület földszintjének bal oldali részét. Az átadott épületrész felújítása, - múzeumi célra történő átalakítása megkezdődött, és 1954 második felében az első kiállítás meg is nyílt az épület öt termében Szolnok a török kortól napjainkig címmel. 1. Az épület utcai homlokzati része a múzeum beköltözése után. A múzeumon és a könyvtáron kívül még hat kényszertársbérlőnek adott helyet a Kossuth téri épület Ez időszakból az épület utcai homlokzatáról készült fotók adnak hiteles képet. A Kossuth téri épület múzeumi célra történt megszerzése és teljes birtokba vétele között még évtizedek telnek el. A kényszerű társbérlők ugyan cserélődnek, de a lényeg alig változik, a múzeum alig tud újabb alapterületet megszerezni. Ha egyegy új tudományos vagy kulturális intézmény megjelenik a városban, mi sem természetesebb: a múzeum épületébe „szállásolják be" a hivatalos szervek. így kerül a múzeum épületébe már a kezdet kezdetén a Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat (a későbbi TIT), majd az 1960-as évek közepén a Szegedi Tanárképző Főiskola Szolnoki Tagozatának Kollégiuma, a Tisza-kutató Intézet; az 1970-es évek közepén a Pedagógus Klub és Könyvtár. De két lakás is van az épületben, sőt asztalosműhely és nyomda is. 22
