Fekete István - Mező Szilveszter (szerk.): Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája. Szemelvények Földünk nyolc vidékéről (Tiszaföldvár, 2003)
Mező Szilveszter: Földrajzi tanulmányúton a szappanoperák földjén, Venezuelában
főként homokkő és agyagpala - is fellelhetők. A harmadidőszak során felerősödő hegységképző mozgások hatására a területet gigantikus törések szabdalták fel. Mind közül a legnagyobb az átlagosan 1-5 kilométer széles Boconó-törés, ez a hegyvidék csaknem teljes hosszában végig nyomozható. A térség tektonikailag még ma is aktív. Jól jelzik ezt az időről időre kipattanó heves földlökések, melyek rengésközpontjai rendre a jelentősebb törésvonalak mentén koncentrálódnak. (A Boconó-vető szomszédságában fekvő Mérida városa - a karibi kikötő, Cumaná mellett — Venezuela pusztító földrengések által egyik leggyakrabban sújtott települése.) A több mint 22 milliós Venezuela lakosságának csupán 2-3 százaléka vallhatja magát tisztavérü indiánnak. A sűrűn benépesült Méridai-Kordillerákban az ország egyéb területein tapasztaltnál is aggasztóbb ez az arány, holott a spanyol hódítók megjelenése előtt még több magas kultúrfokon álló nép is lakta a környéket. A Timote-Kujka népcsoport életmódja - már ami a létfenntartási tevékenységeket illeti - számos vonatkozásban hasonlított a földrész távolabbi vidékein élt, de hasonló természeti környezethez alkalmazkodott inkák életviteléhez. Akárcsak a „Nap gyermekei”, a méridai hegyeket benépesítő indián törzsközösségek is magas szintű mezőgazdasági kultúrával rendelkeztek. Ismerték a teraszos földművelést, széles körben alkalmazták az öntözést, a csapadékszegény időszakokban pedig nagy méretű, földbe süllyesztett vízrezervoárokkal védekeztek a pusztító aszály ellen. Gondosan ápolt „függőkertjeikben” sokféle haszonnövényt: maniókát, burgonyát, kukoricát és illatos dohányt termesztettek, s gondolván az ínségesebb időkre, a fölös élelmet talajba vájt hűvös tárlókban raktározták. A prekolumbián mezőgazdaság a Méridai-Kordillerák térségében sehol sem hatolt magasabbra 3 ezer méternél, az ennél fentebb fekvő területeket csak a legutóbbi 500 évben vette birtokába az ekevas. Az alhavasi rétek rideg, ember számára idegen tájait korábban ki-94 A Boconó-törésvonal és a Venezuelai Andok aszimmetriája (Szerk.: Novák Tibor J. Carlos Schuchert nyomán)
