Fekete István - Mező Szilveszter (szerk.): Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája. Szemelvények Földünk nyolc vidékéről (Tiszaföldvár, 2003)

Mező Szilveszter: Földrajzi tanulmányúton a szappanoperák földjén, Venezuelában

tét övező tenger bővelkedett halban, de a kiterjedt gyöngy kagyló-padok is jól jövedelmeztek spanyol uraik­nak. San Juan és Espiritu Santo ter­mékeny hegyközi medencéi idővel valóságos „éléskamrákká” váltak: a falvak határában kiterjedt búza- és kukoricatáblák ringatóztak. 1541- től Margarita tájain már mediterrán kultúrnövények is láthatóak, ebben az esztendőben honosították meg többek között a fügét, a szőlőt és az olajfát. A természet igazán kegyes volt a sziget lakóihoz: telepeiket nem döntötte romba földrengés, de még a térségben olyannyira ottho­nosan mozgó gyilkos erejű forgó­viharok is minden időben elkerülték Margaritát. Nem úgy a tengerek vámszedői. A XVI-XVII. század­ban mind nagyobb gyakorisággal tűntek fel a sziget partjainál olyan hajók, amelyek árbocain fekete, halálfejes lobogót lengetett a szél. A gazdag zsákmányban reménykedő filibuszterek váratlanul, többnyire az éj sötét leple alatt csaptak le a partvidék alvó településeire; ismétlődő rajta­ütéseik végül arra ösztönözték a szigetlakokat, hogy kikötővárosaik bizton­sága érdekében robusztus erődöket emeljenek a jól védhető magaslatokra. Erre az időszakra ma már csak a történelemkönyvek foszladozó lapjai és az ódon várak pittoreszk maradványai emlékeztetnek. A távolba meredő rozsda­rágta vaságyúk rég elnémultak, ahol egykoron spanyol vitézek fürkészték éberen a kéklő horizontot, most kalózromantikára éhes turisták csattogtatják fényképezőgépeiket... Margarita földtani értelemben nem tartozik az Antilla-szigetek népes családjához, mivel a sziget a Dél-Amerikát övező kontinentális talapzatról emelkedik a Karib-tenger szintje fölé. Hasonlóan a szomszédos Trinidadhoz, Margarita is a földrész „leszakadt” darabja csupán - benépesülése is dél felől, a mocsaras Orinoco-delta irányából történt. A kelet-venezuelai Araya-fél­­szigettől csak egy keskeny, mindössze 25-30 kilométer széles tengeri csator­na választja el, melyet a Cumaná városából induló kompok alig két-három óra alatt átszelnek. A hajók - útban a szigetre - két kisebb szárazulat (Isla de 1665-ből származó spanyol harang La Asunción főterén (Fotó: Mező Szilveszter) 75

Next

/
Thumbnails
Contents