Fekete István - Mező Szilveszter (szerk.): Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája. Szemelvények Földünk nyolc vidékéről (Tiszaföldvár, 2003)
Mező Szilveszter: Földrajzi tanulmányúton a szappanoperák földjén, Venezuelában
Coche és Isla de Cubagua) mellett is elhaladnak. Coche 55 km2 kiterjedésű sivatagos szigete hozzávetőleg 5 ezer embernek nyújt otthont. A lakosság nagyobb része halászatból él, mások sóbányászattal és gyöngyhalászattal foglalatoskodnak. Az elejtett teknőcöket és a besózva szárított halakat a távoli városok piacain értékesítik. Cubaguán - melynek területe mintegy fele Cochénak - napjainkban nincsenek állandó települések. Ám volt idő, amikor még élénk kereskedelmi élet folyt a szigeten, kikötőjében egymást váltották a kecses spanyol karavellák. A nagyfokú érdeklődés azzal volt magyarázható, hogy a környező vizekben gazdag gyöngykagyló-telepekre bukkantak. Nem csoda hát, hogy 1499-ben - alig egy esztendővel Margarita felfedezését követően - Luis és Cristóbal de la Guerra valamint Pedro Alonso Nino a szigeten vetették meg a dél-amerikai földrész első állandó európai településének alapjait. Az előjelek nem ígértek hosszú életet Nueva Cádiznak, az egyetlen várostelepítő tényező az igazgyöngy volt. A sivatagos szárazulaton nem voltak sem források, sem pedig erdőségek. Az ivóvizet hordókban hozatták Cumanából, míg az építkezésekhez szükséges faanyagot Margaritáról szállították Új-Cádiz kikötőjébe. A kedvezőtlen természeti adottságok ellenére a település viharos fejlődésnek indult. Azonban a gyöngyházfényben sütkérező város tündöklése csak addig tartott, amíg a kagylók csillogó ékszereket teremtek. A felelőtlen túlhalászás következtében a tengeralatti „gyöngymezők” elsorvadtak, ezzel Nueva Cádiz sorsa megpecsételődött. A végső csapást egy A híres karibi kikötőváros, Cumaná látképe a település fölé emelkedő spanyol fellegvárból (Fotó: Mező Szilveszter) 76
