Fekete István - Mező Szilveszter (szerk.): Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája. Szemelvények Földünk nyolc vidékéről (Tiszaföldvár, 2003)

Fekete István: Hová tűntél Nabatea?

növényzet számára. Ezzel szemben a völgy alsó szakasza kiszárad, fák jobbára csak a mélyre vágódó meder peremem élnek meg, ott viszont az oldalazó erózió veszélyezteti őket, úgyhogy gyakran kidőlnek. A hegyvidékek lejtőin, illetve a mélyebben fekvő pediment felszíneken az erózió mellett a derázió is segítette a lösz lepusztulását. A fenti hatások miatt mára ez a termékeny üledékréteg a legtöbb helyről eltűnt, a rajta tenyésző növényzettel együtt. Ezért mondhatjuk, hogy itt maga a természet bizonyult a legnagyobb környezetpusztítónak, s mindazok az emberi behatások, melyek a destruktív erők útjába álltak, lelassították a sivatagosodást.

A feszínformák változatossága előre jelzi a Negev élőhelyeinek sokféleségét. Tovább növeli a fajok számát, hogy a vidék biogeográfíai értelemben (is) ütközőterület. Ahogy a történelem folyamán népek országútja volt a Szentföld, úgy a növény- és állatfajoké is. Afrika, a Mediterráneum, a Közel- Kelet, az Anatóliai-magasfóld és Belső-Ázsia fajai adnak itt egymásnak találkát. Ez legszembeötlőbb módon a vándormadarak példáján vizsgálható, hiszen európai és ázsiai szárnyasok milliói haladnak keresztül ezen a vidéken minden tavasszal és ősszel. Szemben velük más fajok nem vándorolnak, hanem itt érik el elterjedésük legészakibb, legkeletibb, legdélibb vagy épp legnyugatibb határát. Ez a magyarázata a kicsiny terület megdöbbentő fajgazdagságának.

A kora tavaszi időszakban virágba borul a sivatag tekintélyes része, köszönhetően a tél végi, tavasz eleji esőknek, melyek a Negev nagy részén meglehetős rendszerességgel jelentkeznek. A legszebb vadvirágoknak a nő42

Zin-vádi, a keskeny medret követő növényzettel (Fotó: Fekete István)