Fekete István - Mező Szilveszter (szerk.): Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája. Szemelvények Földünk nyolc vidékéről (Tiszaföldvár, 2003)

Dávid Lóránt - Kangúr Tibor - Listár Dániel: Az oikumené határán: Izland

Dávid Lóránt - Kangúr Tibor - Listár Dániel

EMBER ÉS TERMÉSZET KAPCSOLATA AZ OIKUMENÉ HATÁRÁN: IZLAND

Izland szigete közvetlenül az Északi-sarkkörtől délre található. A szárazulat az észak-atlanti térség vulkáni eredetű szigetei között valóságos óriásnak számít. Nyugati oldalán három nagy félsziget nyúlik az óceánba: a Reykjanes, a Snaefellsnes és a Vestifirdir. Skóciától 800, Grönlandtól 300 kilométerre fekszik, Budapesttől mérve pedig közel 3100 kilométer a távolsága. Területe a hozzá tartozó kisebb szigetekkel együtt 103 106 km2. Izland a „ködös Albion” után Európa második legnagyobb szigete, azonban háromnegyede terméketlen: jég,

megszilárdult láva vagy vulkáni törmelékanyag borítja, és gyakorlatilag lakatlan. A legnagyobb jégmező a 8456 km2-es Vatnajökull, de meg kell említenünk még a Hofsjökullt, a Langjökullt és a Myrdalsjökullt is.

115

Izland átnézeti térképe (Szerk.: Túri Zoltán)