Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Szikszai Mihály: Tiszaföldvár története 1876-1993

tartására megalakították a Vörös Örséget. A Vörös Hadseregbe 14 földvári jelentkezett. Az éhezők ellátását Ó. Nagy Benjámin, Bajkai és Árvái úgy oldották meg, hogy Kövér János és Balogh Mihály földbirtokosoktól élelmet kértek. Az elvett jószágokat levágták és a községházánál szétosztották a rászorulók között."

1 A Vörös Hadsereg 1919 áprilisában a román csapatok elől visszavonult a Tiszántúlról. Arra azonban még maradt ideje, hogy élelmiszert rekviráljon. A Sárai-Szabó-féle dandár Martfűről Kövér János gazdaságából jelentős számú szarvasmarhát hajtott el. A jószágok nagy részét magukkal vitték Salgótarján és Balassagyarmat vidékére, de Budapest közélelmezésére is felajánlottak kb. 70 állatot. 1919. április 29-én a Vörös Őrség 9 kocsin elhagyta Tiszaföldvárt. Szolnok felé tartottak, de közben még 6 vörösőr kirabolta Szobotka Dezső kastélyát. Másnap a román csapatok megszállták Tiszaföldvárt.

2

2 A Tanácsköztársaság funkcionáriusai ellen a románok hajtóvadászatot indítottak. 1919. augusztus 3-án agyonlőtték Bajkai Gábort. A földvári születésű Kiss Mihály vöröskatonát 1919 októberében Vezsenyen a Leitner-féle tanyánál lőtték le a helyi nemzetőrök. Árvái Jánost a románok elhurcolták, majd kegyetlenül megverték, így az elszenvedett kínzások következtében 1922. február 17-én életét vesztette. Ó. Nagy Benjámint a községháza pincéjébe zárták, ahol tisztázatlan körülmények között halt meg 1920. július 22-én. A Tanácsköztársaság alatti tevékenységéért internálták Jurcsó Sándort, Máté Lászlót, Erdélyi Jánost, Berena Ferencet, Spaszevits Novákot, Harelisev Pétert, B. Kovács Lajost. A román megszállás alatt a jószágállomány és a termés 80%-át hurcolták el. Tiszaföldvárt a románok 1920. február 25-én hagyták el, helyettük megjelentek a nemzeti hadsereg katonái. Igazgatás A románok kivonulását követően ismét rendezni kellett a közigazgatást. Újra megalakult a képviselő-testület és az elöljáróság. A megye létrehozását követően 1877-ben Tiszaföldvárt a kunszentmártoni országgyűlési választókerületbe osztották, amit 1922-ben módosítottak. Tiszavárkony, Nagyrév, Tiszainoka, Rákóczifalva, Cibakháza, Vezseny községekből létrehoztak egy új választókerületet, melynek Tiszaföldvár lett a központja. Az újonnan létesített kerület első választási megmérettetésén három jelölt indult. Erődy-Harrach Tihamér és Gaál István az Egységes Párt képviseletében, a harmadik jelölt Csóka Lajos a Keresztény Szocialista Párt jelöltje volt. Á kerület országgyűlési képviselője dr. Erődy-Harrach Tihamér ügyvéd lett, aki a Tiszaföldvári választókerületben 1933 szavazatot szerzett (annak ellenére, hogy a föld20 SZML Munkásmozgalmi Gyűjtemény (továbbiakban: MNGY) Alispáni ir. 2543/1922. 21 Kozák E. 22 SZML Alispáni ir. 2595/1922. Szolnoki Büntetőtörvényszék B 2686/1920., B 3914/1920. Erődy-Harrach Tihamér országgyűlési képviselő (SZML) 87