Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Szikszai Mihály: Tiszaföldvár története 1876-1993
váriak csak 356 voksot adtak rá és ezzel az eredménnyel a kerület központjában csak harmadik lett). Erődy-Harrach Tihamér, élvezve a választók bizalmát több mint 17 évig, következetesen védte Tiszaföldvár és a környező tiszazugi települések érdekeit. 1926-ban és 1931-ben az Egységes Párt indította, 1935-ben pedig a Nemzeti Egység Pártja. Erödyt hálája jeléül Tiszainoka, Vezseny, Rákóczifalva, Tiszavárkony és Tiszaföldvár díszpolgárává választotta. 1938-ban megszüntették a tiszafóldvári választókerület önállóságát, Tiszaföldvár ismét visszakerült a kunszentmártoni választókerületbe. Az 1939-es választások idején a kunszentmártoni egyéni választókerületben indult a Magyar Élet Pártja képviseletében dr. Erődy-Harrach Tihamér. A kunszentmártoni illetőségű dr. Mezey Lajossal kellett megmérkőznie, akit hivatalosan támogatott a MEP. A harmadik jelölt Kövér János földbirtokos a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt jelöltje volt. Az 1939 pünkösdjén tartott választáson a kerületben Mezey Lajos győzött 4553 szavazattal. Erődy nem sokkal maradt le (4022 szavazat). Kövér Jánosra 1848-an szavaztak, de ő lajstromos listán került be az országgyűlésbe. 2 1 Gazdaság - társadalom Az I. világháború okozta veszteségek után lassan újra rendeződtek a gazdasági, társadalmi viszonyok is. Az 1920-as Nagyatádi-féle földreform során Tiszaföldváron az igénylőknek 2-3 kat. holdat osztottak ki. A községházán kellett jelentkezni, ahol az Országos Földbirtokrendező Bíróság (az 1920. évi XXXVI. tc. hozta létre) bírója a képviselő-testület ajánlása alapján döntött a föld megadásáról. Az igénylők közül sokan nem kaptak földet, így 1925-ben lehetőség nyílt, hogy az OFB-hez újra beadják a kérvényeket. Az OFB mellett megalakult egy Tanácsadó Testület. Az igényjogosultság megállapítása nyilvános tárgyaláson történt a községháza tanácstermében. A testület tagjai voltak Kis Kósa Lajos az Ószőlőből, Katona Mihály a HANGYA Szövetkezet elnöke, Kovács Péter a belterületről. Az elnök az OFB bíró volt. Az igénylő személyes meghallgatása után zárt ülésen hoztak határozatot, amelyet másnap kifüggesztettek a községházán. A juttatott föld után megváltást kellett fizetni. Tiszaföldváron az 1920. évi XXIX. tc. alapján először a házhelyek kiosztását végezték el. Az „újtemetőtől" a szőlőbeli kövesútig kb. 190 igénylőnek osztottak házhelyet, fejenként 1900 négyszögöl nagyságú területen. Ez lett később az „Újtelep". Az 1930-as évek elején már szabályos falurész alakult ki, kimért szabályos széles utcákkal, csinos, fehérre meszelt falú, muskátlis ablakú házakkal. Lakóinak száma ekkor már 896 fő volt. Tiszaföldváron a Nagyatádi-féle földreform során 1530 főnek osztottak földet, 751-nek pedig házhelyet. A juttatott földbirtok területe 2423 hold, a házhelyeké pedig 138 hold. A kiosztott területek nagysága általában 1-3 holdig terjedt. Ezeken a kis parcellákon nem nagyon lehetett gazdálkodni. A földváriak azonban ezekre az apró földekre gyümölcsfákat ültettek vagy betelepítették szőlővel. 2 4 A falut körbeölelték a nagybirtokok és a tanyás települések. Ezek 3 nagyobb központba csoportosultak. Az első helyen Martfűt találjuk. Területe 3400 hold, lélekszáma 782 fő. Itt van Kövér Aladár, Kövér János tanyája, a Montág bérlet, Szobotka-tanya, Martfűi Téglagyár, a vitézi telkek és Zsófíahalom. A körzetben legalább 15 tanya található. Közlekedési adottságai hasonlóak Földvárhoz, itt vezet a szolnok-tiszaföldvári törvényhatósági makadám út, a Szolnok-Kunszentmárton vasútvonal, amelynek vasútállomása van Martfűn és a hajókikötő is mindössze 3 km-re van a Tiszán. A körzet legnagyobb birtokosa Kövér János. 23 Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok. 1939. máj. 27. 60-62. sz. 24 Magyarország fóldbirtokviszonyai az 1935. évben. Bp. 1936. 88
