Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Kelemen Éva: Tiszaföldvár természetföldrajzi adottságai
változás a szántóterület legelő rovására történő növekedése. Már Homok pusztán is megjelennek a szántóföldek és így feldarabolódik az egykor egységes legelő övezet. A 11. katonai felmérést I. Ferenc rendelte el (Franciskánus felmérés vagy Franzische Aufnahme) és 1806-tól 1869-ig tartott. A hosszan (63 évig) elhúzódó térképezés lapjait szintén 1:28.800 méretarányban rajzolták és háromszögelési hálózat kialakításával, valamint a kor legjobb műszereivel (vége felé már teodolittal) végezték. így térképei tartalmukban, megbízhatóságukban és rajzi kivitelükben lényeges előrelépést jelentettek. Tiszaföldvár területét ábrázoló felvételi lap 1861-ben készült. A legelő még nagy területeket borít, viszont a szántó kiterjedése tovább nőtt. A K-re található „Sziget" ezen a térképen is „Erdős Sziget"- ként van feltüntetve, amely valószínűleg ártéri ligeterdők jelenlétére utal. A III. katonai felmérés 1869-től 1887-ig tartott. A részletesebb és korszerűbb térképlapok elkészítésében már jelentős szerepet kaptak a magyar kartográfusok. A bécsi mértékek helyett 1871-től már a metrikus rendszer egységeit használták, így a térképszelvények 1:25.000 méretarányban készültek. Tiszafóldvárról 1883-ban készült lapon, a folyószabályozás utáni állapotokat figyelhetjük meg. A település területe sűrűn beépült, D-ről ún. „Gyalog földek" övezik. A „Sziget" neve mellől eltűnt az „Erdős" jelző, de a térképjel vizes legelőre utal. A Homoki szőlőkben megjelentek az apróbb házak és az egykori pusztán a mai település kialakulásának első jelei figyelhetők meg. A szántó kiterjedése tovább nőtt, mivel a földművelés vált a legfontosabb tevékenységgé. A lakosok már nem kizárólag önellátásra törekedtek, hanem mindinkább előtérbe került az árutermelés, s ezáltal a közép- és nagybirtokok váltak az árutermelés központjává. A legelő lecsökken, a korábban árterületnek számított részek vízmentessé válnak, így eltűnnek a mocsarak és vizes rétek is."" A felmérések idején a város és környezetének átalakulására a Tisza szabályozása volt nagy hatással, amely során 1863-ig mederátvágási munkákat végeztek. Az 186l-es térképen (Tisza szabályozása előtti állapot) még csak az ármentes térszíneken találunk szántót. A szabályozás és a lecsapolás után a lakosok az egész határt birtokba vehették. 2 4 A megmaradt legelőterület (Sziget, Érhalom) egy hosszú nyúlvánnyal kapcsolódik az ártérhez. Az állattartás a gazdaság egyik fontos tényezője maradt, de legelők hiányában az extenzív gazdálkodásról áttértek a takarmánytermelésen alapuló intenzív, istállózó állattenyésztésre. Megfigyelhető a szőlőterület növekedése is, amely részben a távoli piacok gyors vasúti összeköttetése miatt következett be. 2: > A terület természeti értékei Egykor... Az ember nagy természetátalakító munkája, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása előtt a vízjárta területek természeti képe alig változott, így még a 18. században is egy viszonylag eredeti állapot jellemezte az ártereket. Az akkori területhasznosítás szempontjából meghatározó volt a folyók jelenléte a Tiszazugban, mivel a Tisza és a HármasKörös torlódó áradásai a határ jelentős részét állandóan, illetve időszakosan vízjárta 23 Kelemen É. 2000. 24 1861-ben 63%, 1883-ban 82%. Kálmán É. 2001. 25 A Földvár mellett elhaladó kunszentmártoni vasútvonal a régi 1784-es térképen is látható országutat követi (Via Commercialis). 1885-ben adják át a Tenyő-Kunszentmárton vasútvonalat. 20
