Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Szlankó István: „Alkalom adás mívelődhetésre..." - Közművelődés a XIX-XX. században

Szlankó István Közművelődés a XIX-XX. században „Alkalom adás mívelődfietésre..." • • • // Az 1800-as évek elejéről származó tiszafoldvári Tanácsgyülési jegyzőkönyvekben a végrendeletek, adásvételi szerződések végén nagyon sok helyen az aláírás helyett csak keresztet találunk. 1834-ben a földvári nemesek egy Egyezség-levélben vállalták, hogy a törvényeket ők is betartják. A nevek több mint fele után itt is kereszt van és csak a kisebbik rész után szerepel az „mk", azaz a „maga keze által" jelölés. Ezek az emberek se a Bibliát, se a kalendáriumot nem tudták elolvasni, ismereteiket csak szóból, tapasztalatból szerezték. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy 1845-ben!!! az első olvasó egyletet az értelmiségiek hozták létre Tiszaföldváron, jóval megelőzve a kiegyezés utáni fellendülési időszakot. 1845. november 28-án írták alá a három évre alakult „Tisza Földvári Olvasó Egylet alapszabályát", amely 27 pontból állt. Csak az első kettőt idézem: „1-ör ELV. Belmíveltség, írott, vagy nyomtatott tudomány közlése által lévén legkönnyebben elérhető: ez elvből alakult három évre a tisza-földvári olvasó társaság. 2-or. CZÉLJA a honi nyelv s minden nemes ipar elősegítése és a törvényekkel egyező kéziratok 's nyomtatványok közerőveli megszerzése által, egyeseknek alkalom adás mívelődhetésre." A 13 rendelkező tag és 8 olvasó tag között ott találjuk a lelkészeket, a tanítókat, a jegyzőt, az orvost, a mérnököt, később a gyógyszerészt is. A következő lapokat rendelték meg: Pesti Hírlap, Divatlap, Budapesti Híradó, Életképek, Hetilap, Magyargazda, Egyházi lap. Egymás között beosztották, hogy ki, mikor viszi haza olvasásra a lapokat. A cibaki postás - valószínűleg lóháton - hetenként egyszer hozta a lapokat Szolnokról. Az Olvasó Egylet 1867. decemberében egyesült az akkor alakult Népkörrel, majd 1868-ban országos mozgalomhoz csatlakozva a „Tiszafoldvári demokrata kör" nevet vették fel. Ekkor küldtek egy Memorandumot Vári Szabó Sámuel református lelkész fogalmazásában Kossuth Lajosnak. 1869. februárjában visszatértek a „Népkör" elnevezéshez. Ekkor már a környező községekből is csatlakozni szerettek volna olvasó tagok. A kör helyiségeit az evangélikus egyház tanítójától bérelték. Naponta kétszer fűtötték be a kemencét szalmával és gyertyával világítottak. 1869-ben már tekeasztal is volt. A kör alapszabályait be nem tartó tagokat kizárták. A folyóiratok mellett könyveket is vásároltak, így 1872-re már kb. 450 kötetes könyvtára lett a körnek. 1878-ban „I. Népkör" címen alakultak újjá. Anyagilag ekkor nagyon rosszul álltak, nem tudták az épület bérleti díját sem fizetni, ezért a körben szükségtelen tárgyakat árverés útján eladták. A könyvtárukat „Tiszafoldvári kölcsönkönyvtár" címen a földvári „köz207