Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Szlankó István: „Alkalom adás mívelődhetésre..." - Közművelődés a XIX-XX. században

polgárok művelődésére" átadták. Ez az utolsó bejegyzés, a könyvtár további sorsáról nem tudunk. A kiegyezés után a különböző foglalkozású, politikai beállítottságú emberek megalakították a saját köreiket, egyleteiket. 1874. Polgári kör. Ennek az alapításában tehetős gazdák is részt vettek, (ma a Beloiannisz utcában ált. iskola) 1885. Tiszafóldvári-Ószőlői Olvasókör (Öregkör) „Célja: népkönyvtár szervezése és tisztességes társalgás által a közműveltség előmozdítása." (ma Ószőlői Kultúrotthon) 1889. Tiszaföldvári „Függetlenségi és 48-as Olvasókör". („Gazdakör") 1900-ban építették fel a székházukat a Széchenyi utcában. Híresek voltak az itt rendezett bálok. 1902. januárjában az új községháza avatásakor is itt rendezték a „népbálat". 1959-től 1962-ig az Aranykalász Tsz irodaháza volt, majd a tiszaföldvári Múzeum kapott helyet 1965-ig. Jelenleg az Öregek napközi otthona működik benne a Széchenyi utcában. 1891. „Úri Kaszinó". 1895. Tiszaföldvári Munkáskör (Beloiannisz utca - ma lakatos műhely) 1904. yirághegyi Olvasókör 1927. Ószőlői Népkör (ma általános iskola) 1935. Kurázsi Hegyközség Damjanich János Olvasóköre. A körök alapszabály szerint működtek. Mindegyiknek volt saját könyvtára, különböző lapokat járattak. Lehetett sakkozni, biliárdozni, kuglizni, de a kártyázást néhol megtiltották. Alkalmanként bálokat rendeztek. Aki nem tartotta be az előírásokat, kizárta a közgyűlés. A 48-as körből pl. azért zárták ki az egyik tagot, mert társtulajdonosa volt a bordélyháznak. 1945 után a megváltozott helyzetben a körök lassan elnéptelenedtek és feloszlottak, a még működő köröket pedig igyekeztek lehetetlen helyzetbe hozni: 1947. szeptember 7-én az Ószőlői Népkör arról tárgyal, hogy az újonnan alakult Független Ószőllői Ifjúsági Csoport azt szeretné, ha a kör a nagytermet kizárólagos joggal átadná nekik. A tagság válasza (tömören): „a termet nem adjuk". 1948. júl. Ugyancsak az Ószőlői Népkör jegyzőkönyvéből: ... a vármegyei alispán felszólítja a Népkör közgyűlését, hogy a demokratikus kívánalmaknak nem mindenben megfelelő Tisztikar helyett válasszon új vezetőséget. A választás után Mészáros Pál, a kör alapító tagja - egyben a Magyar Kommunisták Pártja tiszaföldvári szervezetének is alapító tagja - javasolta, hogy az ugyancsak kör-alapító Fekete József helyett válasszanak valaki mást, mert így a hatóságok nem fogadják el a vezetőséget. 1946 januárjában „Tiszaföldváron is megalakult az Iskolánkívüli Népmüvelődési Tanács, amelynek feladata: terjeszteni a tudományt, művészetet, műveltséget, terjeszteni a társadalom minden rendű és rangú polgára számára". Ennek az intézményrendszere lett a falusi kultúrotthon- és könyvtárhálózat. Tiszafoldvár belterületén az Ipartestületi székház, az Ószőlőben pedig az „Öregkör" épületeiből alakítottak ki kultúrházat, későbbi nevén művelődési otthont. 1959-ig egy tiszteletdíjas vezető és egy-egy gondnok „működtette" a kultúrházakat. Itt rendezték a „nagytermes" rendezvényeket: bálokat, közgyűléseket, színházi előadásokat, ismeretterjesztő kiállításokat és előadásokat. 1999-ben új helyre költözött a Művelődési Ház: a volt Nagymalom épületét a Lenin Tsz irodaházzá alakította, majd városi Vendégház lett, végül sok hasznosítási elképzelés után a Városi Művelődési Ház kapta meg. Dobróka András igazgató szerint az intézmény a „Gyüjtőház" kategóriába tartozik: a vásároktól a kiállításokig minden és mindenki helyet kaphat. Az új helyen számítógéphasználati és internetezési lehetőség is van. Az ország első bérelhető házimozi és konferenciatermét iskolák, családok kedvezménnyel használhatják. 208