Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Urbán László: Tiszaföldvár mezőgazdasága a XX. században
A fogatok száma 1935-ben 687 volt." Az i^aerővel nem rendelkezők kézi napszám ellenében végeztették el a fogatos munkákat." 3 Az állattenyésztésben a szarvasmarha- és sertéstenyésztés játszott vezető szerepet, de számottevő volt a juhtenyésztés is. Az állomány a két világháború között szarvasmarhából és juhból csökkent, sertésből 1935-ben lényegesen nagyobb volt, mint 1911-ben, de a háború éveiben ez is visszaesett. A lóállomány viszont folyamatosan növekedett. A főbb állatfajok állományának alakulása (1895-1942f 5 Állatfaj 1895 1911 1935 1942 j szarvasmarha 2645 2814 2.360 2184 ló 1044 1033 1.210 1274 juh 2079 2948 1.485 939 sertés 4601 4670 11.926 7420 Az aprójószágok tartása szintén számottevő volt. 1935-ben a községben 40.657 baromfit (28.600 tyúkfélét, 1456 pulykát, 227 libát, 5792 kacsát) tartottak, továbbá 4082 galambot és 440 méhcsaládot. 3 6 A háborús években e téren is csökkenés mutatkozott, 1942-ben 36.575 baromfit vettek számba. 3 7 Az állattenyésztésben számottevő árutermelés folyt. Erre utal, hogy 1913-ban és 1935-ben is négy országos vásárt tartottak Földváron." Mind az uradalmi, mind a parasztgazdaságokban számottevő jövedelemforrás volt a hizlalás. 1934-ben 223 szarvasmarhát és 3909 sertést hizlaltak a községben. A szarvasmarhákat az uradalmak, a sertést inkább a kisüzemek hizlalták, utóbbiakat azonban nagyobbrészt saját szükségletre. 3 4 A harmincas évek második felében mutatkozó fellendülés a negyvenes évek elejéig tartott. A háború alatt a termelés szétzilálódott. Szolnok megye tiszántúli része, igy Tiszaföldvár is 1944 októberében vált hadszintérré, de már az azt megelőző hónapok is súlyos nehézségeket okoztak a mezőgazdasági termelésben. A frontvonal közeledte, majd - helyi viszonylatban a lakosság 1944. november 6. és 1945. január 6. közötti kitelepítésével járó 4 0 - áthaladása következtében a betakarítás és az őszi szántás-vetés csak hiányosan történhetett meg. Még az 1945. április 22-i termelési bizottsági jegyzőkönyv is említést tesz csépeletlen gabonáról, más forrásunk pedig kukorica töretlenül maradásáról szól. 4 1 Az elöljáróság 1945. október 3-i jelentése szerint 1944-ben búzavetés alig volt a hadiállapot miatt. 4 2 33 Balázs Árpád (1970) 32. p. 34 Uo. 31. p. 35 Botka János szerk. (1999) 368. p. 36 Balázs Árpád (1970) 33-34. p. 37 Uo. 34. p. 38 Scheftsik György (1935) 446. p. 39 Az 1934-ben hizlalt 3909 sertésből 2592 darabot házilag vágtak le és csak 1317-et adtak el. Balázs Árpád (1970) 35. p. 40 SZML Tiszaföldvár község közigazgatási iratai 24/1945. 41 SZML Tiszai Alsó Járás Termelési Bizottságának iratai, Tiszafoldvári jegyzőkönyvek 4/1945.; Takács Zsuzsanna: Tiszaföldvár élete a felszabadulástól napjainkig, különös tekintettel a technika életforma-alakító hatására (szakdolgozat, kézirat) Eger, 1976. 3. p. 42 SZML Tiszaföldvár község közigazgatási iratai 1918/1945. 136
