Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Urbán László: Tiszaföldvár mezőgazdasága a XX. században

A háborús események következtében jelentős károk keletkeztek. A termelési bizottság 1945. július 16-i jelentése szerint a község lóállománya a háború nyomán 20%-ra csökkent.

4' A földigénylő bizottság 1946. május 23-án a teljes jószágállományról állapította meg, hogy annak 80%-a „elveszett".

4

4 Az 1946. szeptember 16-án összeállított szociális munkaterv az előbbi adatot megerősíti, az utóbbit nem.

4' Az elöljáróság 1945. augusztus 9-i megállapítása szerint a községben a juhállomány a hadiállapot idején majdnem teljesen elpusztult.

4 A gépállomány veszteségei számszerűen kisebbek voltak. A megyei gazdasági felügyelőség 1945. július 31-i kimutatása szerint a háború következtében a községből 1 traktort vittek el.

4

7 A sérülés vagy alkatrészhiány miatt használhatatlanná vált gépek száma viszont lényegesen nagyobb volt. Az elöljáróság 1945. február 14-i kimutatása szerint a 27 traktorból 20 üzemképtelen.

4

8 A munkára alkalmas erőgépek hasznosítását a nagymértékű üzemanyaghiány akadályozta. A nagybirtokok termelésének fenntartását az irányítók távolléte is nehezítette. A Nagyháti gazdaságban 1945. szeptember 13-án felvett jegyzőkönyv szerint a volt gazdasági cselédek előadták, hogy „1944 őszén, amikor a szovjet felszabadító csapatok megérkeztek a gazdaságban a gazdatiszten kívül senki vezető a gazdaságban nem volt".

4

9 Más forrásunk általános jelenségnek mondja a nagybirtokok tulajdonosainak távollétét." A társadalmi-politikai viszonyok változása mellett ez is szerepet játszott abban, hogy a termelés újjászervezése más birtokszerkezetben történt meg, amelyben a domináns elemet már nem a nagybirtokok, hanem a kis- és középparaszti gazdaságok jelentették. A kisüzemi mezőgazdaság 1945-48 között A háború okozta károk és dezorganizáltság 1945 elején rendkívüli helyzetet okoztak, ami kényszerintézkedéseket is szükségessé tett, mindenekelőtt a legnagyobb nehézséget jelentő mezőgazdaság vonóerő-szükségletének kielégítésében. „Termelő Bizottságnak jogában áll minden munkaerőt igénybe venni és minden ló igát igénybe kell venni" - olvashatjuk a helyi Termelési Bizottság 1945. április 15-i rendkívüli gyűlésének jegyzőkönyvében.'

1 1945. április 22-én a termelési bizottsági gyűlésen „a községi főbíró indítványozza, hogy a gazdákat kötelezni kell, hogy a saját, haszonbéres, vagy feles ingatlanát felszántotta, illetve bevetette, a megállapított szántási díj mellett másoknak is köteles szántani, azon ló tulajdonos, aki nem tesz eleget, annak a lovát el kell venni". A javaslatot a termelési bizottság „tudomásul veszi és a lovak elkobzásához hozzájárul".

5" Egy 1945 43 SZML Tiszai Alsó Járás Termelési Bizottságának iratai 34/1945. 44 Magyar Országos Levéltár (MOL) Országos Földhivatal (OF) 247.395/1947. 45 A dokumentum szerint a község állatállománya a háború előtt 1751 ló, 978 ökör, 34 bivaly, 2437 tehén, 24 öszvér, háborús állatveszteség 1435 ló, 24 ökör, 8 bivaly, 437 tehén, 6 öszvér. SZML Tiszai Alsó Járás főjegyzői közigazgatási iratai 2802/1946. 46 SZML Tiszaföldvár község közigazgatási iratai 1285/1945. 47 SZML Szolnok megye gazdasági felügyelőségi iratai 297/1947. 48 SZML Tiszafóldvár község közigazgatási iratai 1876/1945. 49 SZML Tiszafoldvári Földigénylő Bizottság iratai, szám nélküli 50 Varga Lajosné: Tiszafóldvár az új élet kapujában. In: Tanulmányok a Tiszazug életéből. Szlankó István szerk. Szolnok, 1971. 10. p. 51 SZML Tiszai Alsó Járás Termelési Bizottságának iratai, Tiszafoldvári jegyzőkönyvek 1/945. 52 SZML Tiszai Alsó Járás Termelési Bizottságának iratai, Tiszaföldvári jegyzökönyvek 1/1945. 137