Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Urbán László: Tiszaföldvár mezőgazdasága a XX. században

A vetésterület és a termésmennyiség 1940-ben

2

2 Növény Terület (kat. h.) Termésmennyiség (tonna) búza 6320 4424 árpa 2116 1058 zab 2192 1534 tengeri 4616 3692 burgonya 404 404 napraforgó 582 232 cukorrépa 474 3318 takarmányrépa 168 1328 A két földvári főtermény - a búza és a kukorica - évszázados múltra visszatekintő termelése mindig jövedelmező volt. A 30-as években a kisgazdaságok alacsony termelési szintje mellett is számottevő árutermelés folyt. Az árugabona termelésében a nagybirtokok mellett a „nagygazdák" is jelentős szerepet játszottak. „Az első világháború előtt, de még a két világháború között is három-négy gabonakereskedő megélt a községben",

2

3 sőt 1925ben 6 gabonakereskedő dolgozott.

2 A harmincas években a csemegeszőlő- és gyümölcstermelés fellendült a megnyíló német felvevőpiacok igényei nyomán.

2

5 Elősegítette a fejlődést a termelést szolgáló szervezeti keretek létrehozása is. A Tiszaföldvárvidéki Gyümölcs- és Zöldségtermelők Egyesülete 1931-ben, a Tiszafoldvári Hegyközség 1939-ben alakult.

2

6 Az értékesítésben fontos szerepe volt a vasúti szállításnak. „Sok gyümölcs kerül - Kecskeméten keresztül - a világpiacra." - írták 1935-ben.

2

7 A tiszafoldvári gazda az almából is „pénzelt".

2

1* A XX. század első felében a gazdálkodás - mint országszerte - itt is alapvetően emberi munkaerőre és állati vonóerőre épült. A munkaerő olyan mennyiségben állt rendelkezésre, hogy a helyi gazdaságok nem kötötték le teljes egészében. Földvári gazdasági cselédek a helyi birtokok mellett elszegődtek a mezőtúri határba is.

2'' Bár kis mértékben, de a két világháború között megindult a gépesítés is. 1935-ben a község határában 45 motoros erőgép működött, ebből 14 volt kerekes traktor.

3" Működött még 5 járgány is.

3

1 A cséplőgépek számát 1937-ben 1 l-re tették.

3

2 A traktorok elsősorban a nagybirtokokon működtek. A parasztgazdaságok inkább a fogatos eszközöket használták. 22 Az elöljáróság 1945. február 14-i jelentése alapján. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (SZML) Tiszaföldvár község közigazgatási iratai 1876/1946. 23 Hegyes Zoltán: A kényért adó mag. Jászkunság. 1982/1., 13. p. 24 Botka János szerk. (1999) 370. p. 25 Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve. Nóvák László szerk., 1998. 351. p. 26 Szabó István: Legeltetési társulatok a Tiszazugban. In: A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 1979-1980. Selmeczi László szerk., Szolnok ,1980. 219. p. 27 Scheftsik György (1935) 446. p. 28 Balázs Árpád (1970) 33. p. 29 Szabó István - Szabó László: Rejtélyes Tiszazug. Jászkunság. 1989/2., 87. p. 30 Botka János (1999) 368. p. 31 Balázs Árpád (1970) 31. p. 32 Radinich György szerk. (1937) 35. p. 135