Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Vas Béla: A „maga keze által..." - Ipartörténeti áttekintés
hátul lévő vezetőláncot megeresztették. így a komp hegyesszöget zárt be a drótkötéllel, s a felülről áramló víz áthajtotta magától. 2 2 A dolgos hétköznapoknak azonban egyszer csak vége szakadt, amikor az alábbi levelet hozta a posta: „Tárgy: özv. Fekete Istvánné tulajdonát képező komp felmondása. A Megyei Tanács VB Közlekedési osztályától kapott utasítás alapján az ön tulajdonát képező komp és tartozékainak haszonbérleti szerződését 1951. évi augusztus hó 15-iki hatállyal felmondom és a bérleti díj fizetését ezen határidőtől megszüntetem. A kompnak forgalomból való kivonásának módozatairól később fogok intézkedni. Tiszafóldvár, 1951. évi július hó 31-én, Oláh Imre VB elnök." Az 1991. évi kárpótlási folyamat során a család még élő tagjai 150.000 Ft-ot kaptak, amelyen négy testvér osztozott. A Kovács testvéred borpincészete A Tiszazugban már a XVI-XVII. században tudunk szőlőskertekről, folyamatosan azonban csak a XVIII. századtól vannak adatok a szőlőtermelésre. Podmaniczky János, Tiszaföldvár földesura egy, az 1733-ban létrejött telepítési szerződésben tízévi szabadságot ígér azoknak a jobbágyoknak, akik „akár homoki, akár földvári határaimban szőlőt csinálni..."" 1 vállalkoznak. Az 1879-ben Észak-Amerikából behurcolt filoxérajárvány a Magyarországon lévő szőlőültetvények nagy részét elpusztította, ennek hatására az értéktelennek látszó homokterületeken nagyarányú telepítés indult meg. A XIX-XX. század fordulóján Tiszaföldváron is egyre több területet vontak be szőlőmüvelés alá. A község Homoki-pusztának nevezett része szintén a felértékelődött földek közé tartozott, ahol a kialakított szőlőskertek nevei máig őrzik és utalnak elnevezésükben az egykori telepítésekre, a szőlőterület értékére. Az Ószőlő, mely korban a legrégebbi, az Ó- és Újvirághegy szintén őriz valamit a homoktalaj megbecsüléséről, a Bátor-szőlő és a Kurázsi-szőlő elnevezésben benne van a vállalkozási kedv, amellyel a századfordulón hozzáfogtak a sívó homok betelepítéséhez, az Ó- és Újkincsem jelzi, hogy aranyat ér ez a szőlő. Tiszaföldvár-Homokon a szőlő- és bortermelés a Kovács testvérek nevével együtt vált ismertté és országos hírűvé. A Kovács testvérek édesapja Kovács Sándor szabómester volt (kb. 1845-1926). Zagy varékason született és Tiszaföldvárra nősült. Felesége, Weihnacht Róza még 1920 előtt meghalt. A Weihnacht név érdekessége, hogy amikor a háború után a német nemzetiségüeket kitelepítették Magyarországról, ők azért maradhattak, mert nevüket faluszerte Vajnokként ismerték. Kovács Sándorék tíz gyermeke közül hét nőtt fel: három leány (Róza, Mária, Erzsébet) közül Róza maradt Homokon férjével, Laukó Kálmánnal. A legidősebb fiú, Sándor (kb. 1906-ban) meghalt, fiát, Gyulát (1905-1999) Károly vette magához. József kb. 1880-ban, Károly 1884-ben, Lajos valamivel később született. Kovács Károly, az alapító, 1884-ben született Tiszaföldváron, és 1908-ban kezdett önálló borkereskedéssel foglalkozni. 2 4 A sikeres indulás záloga az a 15-20 hold telepített és kitűnően válogatott, gondozott szőlőskert volt, amit a Kincsemhegyen hozott létre 22 Szabó László: A réven való átkelés módja és technikája. In: Ezer év a Tisza mentén. Szolnok, 2000. 211. p. 23 Soós Imre: A szolnoki jobbágy föld helyzete a szolnoki Tiszatájon, 17111770. Szolnok, 1958. 32. p. 24 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Szerk. Scheftsik György. Pécs, 1935. 125. p. 121
