Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Szikszai Mihály: Tiszaföldvár története 1876-1993
Barna Ottó pénzbüntetés Nyitrai Mihály pénzbüntetés Varga Jenő 4 év Szabó Péter 2 év 6 hó Bucsi Zsigmond 1 év Enyedi József 1 év Sz. Kávási István 3 év Gajdos János 2 év Kossalkó Sándor 1 év Rácz Ferenc 1 év 6 hó Vlaszák István 8 hó Takács Mihály 10 hó Zákány Mihály 3 hó felf. Marton Béla 1 év Szénási János a bp-i harcokban vesztette életét 1957-ben a Kádár-rendszer a parasztság megnyerésére a Minisztertanáccsal megalkotta az 1957. évi 10. sz. tv. rendeletet, amely megengedte, hogy a községi tanácsokhoz beérkezett kérelmek alapján vissza lehet adni földterületeket. Ezt Tiszaföldváron is végrehajtották. A tanácshoz beérkezett kérelmek alapján kártalanításként 69 személynek adtak vissza 227 hold földet. Ezen kívül 24-en kérték vissza az 50-es évek elején felajánlott földjüket, ők összesen 42 hold szántóterületet kaptak vissza. Az 1957. évi 28. tv. az államosított házakkal kapcsolatban tett bizonyos engedményeket, ez alapján Földváron újra felülvizsgálták a benyújtott kérelmek szerint a házelvételeket. Végül 14 lakást mentesítettek az államosítás alól. Az MSZMP KB a mezőgazdaság kollektivizálásával kapcsolatos határozatát 1957 júliusában tették közzé. Ez a korábbi erőszakos módszerek helyett a meggyőzésre „agitálásra" helyezte a fő hangsúlyt. Agitáló brigádok járták a falvakat és győzködték a „kolhoz" előnyeiről a földhöz ragaszkodó parasztembereket. A falvak tekintélyes gazdáit igyekeztek meggyőzni adóelengedést, vezető pozíciót ígérve nekik. 1959. januárjában a megyei és járási pártbizottság értekezletet tartott, ahol megtárgyalták a mezőgazdaság kollektivizálását. Febr. 8-án indult meg a szervező munka. Átlag 300^00 ember indult naponta az agitációs munkára. Először a község tekintélyes köztiszteletben álló középparasztjait győzködték. Az erőszakos meggyőző munkák hatására volt úgy, hogy naponta 300 ember is aláírta a belépési nyilatkozatot. 1959. febr. 11 -én megalakítottak középparasztokból egy tsz-t Aranykalász néven 22 taggal 220 hold földterülettel. Ez már a kollektivizálás „győzelmét" jelentette. 1959. febr. 25-én a FM miniszterhelyettese nagygyűlésen jelentette be, hogy Tiszaföldvárt termelőszövetkezeti községgé nyilvánították. 7 1969. október 29-én Kádár János az MSZMP KB első titkára Tiszafóldváron tett hivatalos látogatást. Kádár megtekintette a termelőszövetkezet földjeit, gépparkját és a sertéshizlaldát. A géptelep kovácsmühelyében bejegyzést tett a szocialista brigádnaplóba. 1969-ban napirendre került a község távlati fejlesztési terve. Tiszaföldvár ekkor a megye legnépesebb községe. Vonzáskörzetébe tartozott Cibakháza, Mezőhék, Martfű, Nagyrév. Az aktív keresők közül legtöbben Martfűre jártak dolgozni (2318). A helyben munkát találók (3005) közül 1580-an a tsz-ben, 1425-en különböző ipari, kereskedelmi, közlekedési szektorban foglalatoskodnak. Tiszaföldvárt a városias fejlesztésre kijelölt községek közé sorolták be. A Szolnok Megyei Tanács megbízására a Városépítési Tervező 73 Budai Mária: A Tiszafóldvári Lenin termelőszövetkezet története. DAMHA 239-79 106
