Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Szikszai Mihály: Tiszaföldvár története 1876-1993
Megtorlás és restauráció (1956-1970) 1956. december 14-én Tiszaföldváron is megszervezték 25 fővel a Magyar Forradalmi Honvéd Karhatalmat (vattaszerű kabátjuk miatt a köznyelv egyszerűen „pufajkásoknak" becézte őket). Az első időszakban még a századparancsnokság is itt működött. Az egység működési területe 10 környező községre terjedt ki. A „pufajkások" megalakulásuk után pár nap múlva már találtak is maguknak elfoglaltságot. Dec. 19-én legalább 1500 röpcédula árasztotta el a községet, rajta „Éljen Nagy Imre, le Kádárral" felirat. A rendőrök és a karhatalmisták nem győzték összeszedni. Két nap múlva a Mezőhéki Táncsics Tsz-ből kilépett tagok Tiszaföldváron gyűlést akartak tartani, de a karhatalmisták szétzavarták őket. Másnap a rendőrség a gimnázium igazgatóját vitte be az őrsre, tiltakozásul a diákok és több tanár tüntetést akart szervezni, de elhalasztották a karhatalmisták fenyegető fellépésére. Szilveszter napján a járőrszolgálatot teljesítő két karhatalmistát fiatalok támadták meg. A tiszaföldvári téglagyárban még 1957 januárjában is működött a Munkástanács. Január 5-én a községi pártbizottságon ülést tartottak, ahol elhatározták a Munkástanács megszüntetését. Hetedikén 20 tagú bizottság kereste fel a téglagyárat, ahol közölték a Munkástanács 3 vezetőjével, hogy mondjanak le megbízásukról. Az akció azonban nem járt sikerrel. 1957. március 14-én a karhatalmisták megakadályozták a gimnazisták tüntetését, Balogh László tanártól a Kádár-rendszert bíráló verseket elkobozták. Májusban feloszlatták a karhatalmat, tagjait fontos, jól jövedelmező beosztásokba helyezték át. Az új hatalom félkatonai védelmi testületeként 1958. márc. 8-án megalakult a tiszaföldvári munkásőrszakasz 32 fővel, de a forradalom utórezgéseivel kapcsolatban már nem akadt dolguk. 7 2 Az 1956 utáni megtorlás részeként 1958. jan. 6-án Varga Jenőt 22 társával együtt állították bíróság elé. A per a forradalmi tanács tagjai ellen irányult. A vád a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés volt. A legsúlyosabb büntetést Varga Jenő (4 év), Sz. Kávási István (3 év). Szabó Péter (2 év 6 hónap), Gajdos János (2 év) kapta. Bucsi Zsigmondot, Enyedi Józsefet, Kossalkó Sándort 1 év, Rácz Ferencet 1 év 6 hónap, Vlaszák Istvánt 8 havi, Takács Mihályt 10 havi, Zákány Mihályt 8 havi elzárásra ítélték. Az ezt követő politikai perek során elítélték még Marton Bélát, Matastik Andrást, Szatmári Istvánt, Sárközi Mihályt, Czető Istvánt, N. Kovács Imrénét, Trencsenyi Mihályt, Szűcs Károlyt, Tóth Balázst, Barna Ottót, Nyitrai Mihályt. Az 1956-os forradalmat követő megtorlás áldozatai Matastik András 3 hó felfüggesztett Szatmári István 1 év felf. Sárközi Mihály 4 hó felf. Czető István 10 hó felf. N. Kovács Imréné 5 hó felf. Trencsenyi Mihály 8 hó Szűcs Károly 10 hó felf. Tóth Balázs 6 hó 72 Kalóz Edit: A munkásőrség története Tiszafóldváron. Tiszafoldvár, 1983. DAMHA 650-84. 105
