Kertész Róbert - V. Szász József - Zsolnay László szerk.: Szolnoki művésztelep 1902-2002 - 100 éves a szolnoki művésztelep (2001)
Szigethi Imre: Fényes Adolf varázslatos képei
A kép a két világ együttlétezésének a jelképe, a ki- és belélegzés váltakozásának, vagy szellemi értelemben az egyesítés szimbólumának, a felsőbb világok és az anyagi világ találkozásának — vagyis az ember megnyilvánulásának a kifejezése. Ez a geometrikus képalkotó rend nagyon jellemző Fényes későbbi biblikus képeire. Aszimmetria, a kiegyensúlyozottság erőteljesen jelentkezik, mivel a tradíció kulcsfogalma az egyensúly, a szemben álló, egymást kiegyenlítő ellentétekben van egy egyensúlyt veszített ellentét, melyet a körforgás, az idő hoz egyensúlyba. A képen lefelé tartó szürke pólusok a tűzben, az emelkedő ágban feketévé és fehérré válnak ketté, létezik egy fekete-fehér egyensúly, és létezik egy mozgó, fekete-fehér és szürke egyensúly. Tehát, hogy a statikus- szürkéből újra pólusok keletkezzenek, szükségünk van a tűz tisztító, elkülönítő lángjára (fény + hamu). A világ mindig egyensúlyra törekszik. Gondolhatunk a nappalok és éjszakák, az évszakok váltakozására vagy akár az emberi test szimmetriájára. Igy érthető, hogy Fényes számára miért olyan fontos az egyensúly és a szimmetria. Az 1916-ban festett Levétel a keresztről egyik kiemelkedő fő műve munkásságának. Festőileg még nehezebb problémát old meg, hiszen itt egy pentagrammot vélhetünk felfedezni, amely a kabalisztikus mikrokozmosz ötágú csillaga, jelképe a mindenható akaratnak. A képen látható kereszt függőleges és vízszintes vonala a metszéspontban egy ötödik pontot jelöl ki. Az öt pont a megtestesült anyagi világot jelképezi. Megjelenési formája a pentagramm, így válik a kereszt szimbólum a kabalisták tüzes csillagává, a dolgok legtisztább lényegévé, melynek felső csúcsa megfelel az ember fejének, a két felső a karjának, a két alsó pedig a kitárt lábnak. Négy pólus az elemeket képviseli (tűz, víz, levegő, föld), melyek az ötödik pólusból, az okszférából, azaz az isteniből emanálódnak. A képen a szenvedéseitől megszabadult Krisztust a kép aranymetszés pontjában láthatjuk. Egyedül ő hagyja el, tör át a pentagrammon... Az ötös számnak még nagyon sok összefüggése van, elég ha A festő álma, 1936 után Krisztus öt sebére, Mózes öt Levétel a keresztről, 1916 47
