Kertész Róbert - V. Szász József - Zsolnay László szerk.: Szolnoki művésztelep 1902-2002 - 100 éves a szolnoki művésztelep (2001)

Benedek Katalin: A Szolnoki Művésztelep a két világháború között

mélyrehatóan mutatja be, elemzi a festő működését a megjelölt időintervallumban, így e sorokban csak néhány lényeges vonását érintem elbeszélő festészetének.

13 Csodálatos jellemábrázoló, helyzetérzékeltető képességgel, bőséget bőségre halmozva vitte vásznára a cirkusz, a kókler világ, a vásárok, lacikonyhák sokszínű forgatagát, a tömegben is tipikus és egyéniségjegyet viselő „hőseiket". Népi életképein emberek, állatok zsúfolódnak, megjelenítésükhöz egy egész paletta szín kával kádját felvonultatja, ám ettől sem inog meg képének egyensúlya. A groteszk, a humor és a humánum együttese kíséri ecsetvonásait, melyek nem torzítások, sokkal inkább saját szemléletének tükrei. Mozgalmas, modern magyar életképei ízesre fogott, lélektanilag kimunkált kesernyés életkomédiák a cifra nyomorúsággal ölelkező vigadalomról. Megdöbbentően tragikus jegyet visel a groteszknak egy másik, a jászszentandrási, egyházi megbízásra készült falfestményen megteremtett fajtája. A Keresztút és a Kárhozottak alakjai a kifejezés hangsúlyozó erejével felruházva élik meg a fájdalom felső fokát. A művész monumentális törekvésének tanúi murális munkái, melyek frissen őrzik a páratlan mester keze nyomát ma, s őrizték meg a beton- és mészrétegen áttörve a közelmúlt szocreál uralmában. Az egyik legautentikusabbként szólalt meg Aba-Novák az Irodalmi Kurir már idézett, 1932-ben megtartott ankétján: „... Optikai tényeket kreálni a feladatunk. Nem elégedünk meg a vizuális tények egyszerű konstatálásával... A piktúra jövőjét illetőleg valahogy úgy látom a dolgot, hogy miután a polgári társadalom messze sem olyan potens, mint kultúrtényező, hovatovább a közületeknek fogunk dolgozni. Itt a freskó jön leginkább tekintetbe. Valaha szobrok is csak épületeken voltak, és képek is csak falra festve, később az élet úgy mintázta a dolgokat, hogy meg tudott születni egy kisplasztika és egy atelierpiktúra. Ma mintha a szobrok lassan visszavándorolnának a falakra, avagy a közterekre... Az atelierpiktúrával meg úgy állunk, hogy az érdeklődés irányában annyira visszaesett, amire példa még nem is volt. Ehhez persze hozzájárul az emberek tájékozatlansága, hiszen az új kor anynyira kialakulatlan, hogy a festők egymást nem értik meg, hogy értse meg őket akkor a közönség?"

14 Felfedezettje, Borbereki Kovács Zoltán Kubikos szobrával szerzett nemzetközi elismertséget, de az ecsetet is remekül kezelte. Erről vallanak szociális indíttatású festményei. Stílusára nem hatottak mesterei, kollégái. Műfajváltása után zárt kompozíciójú, tömbszerű plasztikáinak tiszta formái egyszerűségükkel vonták magukra a figyelmet. Kőbe, fába vésett szobrai, reliefjei, bronzba öntött mintái tartózkodóak, az örök állandóság érzetét keltik. Ugyancsak Aba-Novák Vilmos domináns egyénisége erősítette fel az évtized folyamán Mattioni Eszter koloritját, dekoratív érzékét. Az oldott festőiségből temperatechnikával az egyre összefogottabb, tematikus megfogalmazás felé haladt. Helyi fogantatású a Pólya Ivánnal ki• ""

:-- i 1 J kísérletezett hímes kő, a fresMattioni Eszter: Tiszai régi bárkák, 1934 kónak, mozaiknak novecentós változata. Egyfajta kettősség mutatható ki művészetében. A római iskolához közelítő szárazabb festői modor mellett az 1938as szolnoki tárlaton „minden képét valami csipkés könnyedség hatja át, amit fest, az könnyűvé lesz."

15 Az Aba-Novák Vilmos budapesti festőiskolájából kikerült Duray Tibor a lélek látomásait igyekszik vizuálisan, ám nem a látványra összpontosítva megközelíteni. Eredeti tehetség. Tömör kifejezésmóddal, n Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos. Budapest, 1966. '* Id. W.jegyz. 15 Szolnoki Újság 1938. szeptember 11. 41