Kertész Róbert - V. Szász József - Zsolnay László szerk.: Szolnoki művésztelep 1902-2002 - 100 éves a szolnoki művésztelep (2001)

Szinyei Merse Anna: Plein-air törekvések Magyarországon

látna/"

3 Mivel Szinyei Merse hagyatékában fennmaradt egy 1866-os lipcsei kiadású, rendkívül érdekes könyv a színek fiziológiájáról, benne a XIX. század összes megelőző optikai és színtani kutatásaival,

14 joggal feltételezhetjük, hogy a tudományos irodalom iránt erősen vonzódó, igényes fiatalember legalább e szakkönyv segítségét igénybe vehette, ha már mások festészetéből alig tudott fogódzókra lelni kutatásaihoz. Mai ismereteink szerint ez az egyetlen alkalom a magyar plein-air festészet történetében, hogy valaki ilyen komoly elméleti megalapozottságra törekedjék. A könyvben olvasottak bizonyára bátorsággal vértezték fel az újszerű kifejezésmódért folytatott küzdelemben. A Közép-Európában legelső impresszionista kép, az 1869 kora nyarán festett Hintavázlat alapján Szinyei nagy képbe kezdett: már ez állt festőállványán, amikor megnyílt a müncheni Glaspalast első nagyszabású nemzetközi kiállítása. Aki e térségből nem juthatott el Párizsig, csupán ekkor, majd pedig az 1873-as bécsi világkiállításon szembesülhetett a világszerte irányadó francia törekvésekkel. Bár egyetlen impresszionista mű sem volt látható, hiszen közülük csupán Manet küldte el néhány sötét tónusú spanyolos vásznát, a szép számmal képviselt barbizoniak és Courbet példája bizonyára a reveláció erejével hatott a legtöbb idelátogató festő számára. Szinyei is végre beigazolódva látta eddigi társtalan, sőt kigúnyolt elképzeléseit, annak ellenére, hogy a továbblépéshez nemigen kapott elegendő útmutatót a kiállított képek között. Igy továbbra is magányosan kellett haladnia. Szívesen kiutazott volna Párizsba, de a francia-német háború miatt erre sem kerülhetett sor, családja hazahívta. 1872-ben tért vissza München- 5 Szjnyej Merse pá/

. Hinta 186g be, és 1873 tavaszára fejezte be főművét, a Majálisí (V. tábla), mely egyenes folytatása és végső kiteljesedése plein-air próbálkozásainak. Ikonográfiái előzményeit a francia Déjeuner sur l'herbe képek adják, de egyiket sem látta, így nem is hathattak rá, hiszen stílusukban is különbözik mindegyiküktől.

15 A tökéletesen arányos pleinair kompozíció az új természetszemlélet kiteljesedésének legjelentősebb közép-európai eredménye: sem Münchenben, sem a környező országokban nem vállalkozott senki más a felvetett tájfestési és színproblémák ilyen következetes kimunkálására. Joggal érezte a művész a Majális befejezésekor, hogy valami rendkívülit alkotott, ezért is fogadta olyan sebzett lélekkel az igazságtalan bírálatokat. Ilyen mesteri színhasználatot, a teljes színkör ilyen magas színvonalú alkalmazását senkinél sem tapasztalhatta. A félárnyékban felragyogó sokféle szín intenzitása a legapróbb szín fokozatokat is felsorakoztató, 13 Szinyei Merse Anna: A Majális festője közelről. Budapest, 1989. 277., valamint az egész kérdéskörről részletesebben uő.: Szinyei Merse Pál élete és művészete. Budapest, 1990. 14 Dr. Ernst Brücke: Die Physiologie der Farben. Leipzig, Verlag von S. Hirzel, 1866. A művész unokája ajándéka a MNG Adattárának. Vö. Szinyei 1990. i.m. 148. 15 Vö. Szinyei Merse Anna: Bildgattungen und Themen im Jugendwerk von Pál Szinyei Merse. Ein ikonographischer Ausblick, in:Acta Históriáé Artium 1981/3-4. 287-361. 17