Kertész Róbert - V. Szász József - Zsolnay László szerk.: Szolnoki művésztelep 1902-2002 - 100 éves a szolnoki művésztelep (2001)

Zsolnay László: A Szolnoki Művészeti Egyesület működése és a művésztelep az egyesület megszüntetése után

Zsolnay László A Szolnoki Művészeti Egyesület működése és a művésztelep az egyesület megszüntetése után Az 1901-ben létrejött Szolnoki Művészeti Egyesület alapszabályzatának 2. pontja leszögezi mind az egyesület, mind a leendő Művésztelep egyik célját: „Szolnokon egy képzőművészeti múzeum létesülését előmozdítani". Az 1902-ben megnyílt művésztelep meg is kezdte a folyamatos gyűjtést a majdani múzeum számára. A telepen alkotó művészek évről évre egy-egy munkájukkal gyarapították a gyűjteményt. Azonban 1944-ig a városban képzőművészeti múzeum nem nyílt, az összegyűjtött műtárgyakból az egyik műteremben rendeztek ideiglenes kiállítást. A háborús események során ez a gyűjtemény teljes egészében megsemmisült. Az 1950-es évektől a szolnoki Damjanich János Múzeum Kaposvári Gyula, majd Egri Mária értő tevékenységének köszönhetően szisztematikusan gyűjteni kezdte a Szolnoki Művésztelep alkotóinak munkáit egy állandó képtár számára. 1960-ban az intézmény képzőművészeti gyűjteményéből a múzeum épületében rövid időre meg is nyílt az első Szolnoki Galéria. A kiállítás bezárása után a gyűjtőmunka tovább folytatódott addig, míg a múzeum lehetőségei 1997-ben lehetővé tették az új Szolnoki Képtár létrehozását egy állandó kiállítás formájában. Ez a kiállítás a kezdetektől napjainkig felöleli — igen magas színvonalon — a Szolnoki Művésztelep teljes történetét. A művésztelep céljait támogatni hivatott Szolnoki Művészeti Egyesület — mely szervezte a telep életét, segített anyagi gondjain — 1945 után megszűnt. Céljait így a teleptől független múzeum valósította meg. Az egyesület feltámasztása talán időszerű lenne. Ezért nem érdektelen művészettörténeti jelentősége mellett röviden e célból is áttekinteni a kolónia történetét. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1899-ben iktatták be az új főispánt, Lippich Gusztávot, aki programbeszédében többek között hangsúlyozta, hogy „hatalmát nem csupán a politikai közigazgatás aktuális irányítására, hanem a közműveltség és a közízlés terjesztésére és nemesítésére is kívánja és fogja felhasználni". E kijelentés meghatározta a leendő művésztelep további sorsát. Nemcsak állami vezetők, hanem Szolnok város polgársága is e felelősséggel fogott hozzá Szolnok képzőművészeti életének fejlesztéséhez. 1901-ben létrehozták a Szolnoki Művészeti Egyesületet. Az egyesület alapszabályának 2. pontja kimondja: „Az egyesület czélja átalában a képzőművészetnek és művészi iparnak felkarolásával a közízlést fejleszteni s a nemzeti közműveltségben a műérzéket és műízlést belevinni. Különösen czéljai közzé tartozik: a. Szolnok városában műtermeket építeni, fenntartani, és a művészek használatába átengedni. b. Szervezni a műpártolást. c. Szolnokon egy művészeti múzeum létesülését előmozdítani." A Szolnoki Művészeti Egyesület legfontosabb szervei a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelőbizottság voltak. Közgyűlést minden évben, annak első felében kellett tartani. Menetét és a hozzá tartozó ügyek körét az alapszabályok pontosan meghatározták. Az igazgatóság tagjai: az elnök, két alelnök (egyikük az ügyvezető elnök, másik a művészeti ügyek intézője és a művésztelep felügyelője), a gazdasági igazgató, választmányi tagok, titkár, pénztáros stb. Az 1908-as módosított alapszabályzattól kezdve ide tartoztak még a művésztelep törzstagjai is. A telep tagságát ettől fogva különböztették meg törzstagokként és vendégtagokként. Az igazgatóság tagjait három évre választotta a közgyűlés, a megyei alispán és a város polgármestere hivatalból voltak a tagjai. Műterem-üresedés esetén a bérbeadásról a telep művészeinek összessége a művészeti alelnök elnöklete alatt határozott. Határozatukhoz kétharmados szótöbbségre volt szükség. Ez az alapszabályi szakasz az 1938. évi módosítás alkalmával kiegészült a következőkkel: „A művészeti telep művész tagjai Szolnoki művészek gyűjtőnév alatt társaságot képeznek, s bár egyénenként tetszés szerint vehetnek részt kiállításokon, legalább egyszer egy évben együttesen csoportkiállítást tartoznak rendezni 137