Kertész Róbert - V. Szász József - Zsolnay László szerk.: Szolnoki művésztelep 1902-2002 - 100 éves a szolnoki művésztelep (2001)

Zsolnay László: A Szolnoki Művésztelep a II. világháborútól napjainkig

A vörös naplementékben ragyogó poros országutak, vonuló gulyák, a Zagyva és a Tisza ölelkezése állandó témái (Lll. tábla). Művészi hitvallása szerint: „Amiben nincs humánum, az nem lehet a művészet tárgya. A munka az igen, mert abban ott az emberi izmok feszülése, vagy az alkotás gyötrelmének szépsége... Nehéz földön születtem, úgy kell alkotnom, dolgoznom, hogy könnyebb, szebb legyen itt mindenki számára az élet.

m Id. Benedek Jenő ^ 906-ban született Kecskeméten. A főiskolán Benkhard Ágost és Révész Imre voltak mesterei. A Szolnoki Művésztelepen 1944 és 1953 között alkotott. 1953-tól a budapesti Képzőés Iparművészeti Gimnázium tanára volt nyugalomba vonulásáig, 1966-ig. Festői szemléletét alapvetően meghatározta a mesterétől, Benkhard Ágosttól átvett nagybányai szellemiség és bizonyos mértékig a kompozíciók életképszerű gazdagítása. Hosszabb németországi és olaszországi tanulmányútjain megismerte, festői munkamódszerébe beépítette az expresszionizmus festékkezelését és a novocento neoklasszicista kiegyensúlyozottságát. A harmincas, negyvenes években egyszerűbb figurális és tájképeket készített. 1950-ben Munkácsy-díjat, 1952-ben Kossuth-díjat kapott. 1987-ben Budapesten halt meg.

2 Botos Sándor 1921-ben született Szolnokon. Mesterei Aba-Novák Vilmos, Elekfy Jenő és Kontuly Béla voltak. 1949-től 1959-ig alkotott Szolnokon, 1955-ben tájképeiért Munkácsy-díjat kapott. Ifjan az alföldi festészet és a Munkácsy-hagyomány kifejezési eszközeivel alkotta lefojtott drámaiságú portréit, életképeit, tájait (LIV. tábla). Külföldi művészeti tájékozódása nyomán később képei derűsebbé váltak, s a groteszk is helyet kapott bennük. A 60-as évek közepétől egyre erősödő színgazdagság, konstruktív képépítés, dekoratívan szerkesztett síkok alkalmazása jellemzi egyénivé vált festészetét.

3 Patay Mihály 1910-ben Szolnokon született, s a kolónia művészeinek támogatásával végezte el a főiskolát (1. kép). Olaszországi ösztöndíja után 1939-ben a művésztelepen vendégtagságot nyert, melyet minden évben megújítottak. Festészet mellett főként fametszeteket készített, melyek méltán hozták meg számára a hírnevet. A háború alatt műtermében hagyott rajzai, dúcai, teljes grafikai felszerelése megsemmisült. 1948-ban újra az egyik felújított műterem lakója lett, s egészen 1956-ban bekövetkezett haláláig itt élt és alkotott. Korai halála egyik legtehetségesebb, a mai napig kellően nem méltányolt fametsző művészünk 1 • Patay Mihály: Aratás, 1935 pályáját szakította meg.

4 P. Bak János 1913-ban született Pázmándfalun. 1930-37 között a főiskolán Glatz Oszkár és Rudnay Gyula a mesterei. 1937 és '45 között többször is behívták katonának, majd 1946-ban Bajára költözött, ahol megszervezte a szabadiskolát és a művésztelepet. 1953-ban jött Szolnokra, és vezette az itt alkotó művészek csoportját, egyben a művésztelep gondnoka is volt. 1958-ban Budapestre távozott. Festői stílusa Rudnay és a szolnoki festészet hatására alakult ki. Figurális festményei, ' Kaposvári Gyula-Egri Mária: Chiovini Ferenc festőművész kiállítása. Szolnok, 1977. 2 Kortárs magyar művészeti lexikon. Szerk. Fitz Péter. Budapest, 1999. 3 Uo. 4 A Szolnoki Művésztelep Jubiláris Kiállítása. Szerk. Kaposvári Gyula. Szolnok, 1977. 120