Kertész Róbert - V. Szász József - Zsolnay László szerk.: Szolnoki művésztelep 1902-2002 - 100 éves a szolnoki művésztelep (2001)

A kolónia

SZANDA1-SZABÓ 1ÁNDOB ANKÉT A FESTÉSZET JÖVŐJÉRŐL Harminc éves a seolnokí művésztelep. Művészeink jubiláris műteremkiállítást rendesnek, amelyre ellátogat a kultussminiseter is. Mi tisztelgünk festőművészeink előtt, akik '-•- túl a?.ön, hogy a saolnoki törekvések representálóí, — a magyar piktúra előkelő nagyságai is. A mai viszonyok között nehéz a művészek helyzete, ezen felül Sok probléma vár megoldásra, mégis bi4 Zafcodó hittel, a szó szoros értelmében — harcolnak, hogy kultúrmissziójukat betölthessék. Szólaljanak meg most ők, a szerények ez ankét keretében, hogyan látják a festőművészet Jövőjét. Talán egy árnyatattal megvilágosodnak a dolgok. A művészek látó szeme tisztítsa meg a ködtőt a horizontot. A művészetről beszéljek? Jobb ha festő erről nem beszél. Magam sem teszem szívesen. Valahogy eszembe jut az az európai, aki Indiában egy bramint megkért: „beszélj Bramín, nekem az Istenről" és a bramin hallgatott. Többszöri sürgetésre csupán annyit válaszolt, hogy: „te szerencsétlen, hiszen egész idő alatt róla beszéltem." Mi festők, akik a tudatalatti és tudatos világok határmezsgyéjén ímbolygunk, nem is vagyunk alkalmasak arra, hogy szóban, exakt formában értessük meg azt, ami nem is kívánkozik szavak alá. Optikai tényeket kreálni a feladatunk. Nem elégedünk meg vizuális tények egyszerű konstatálásával. Miután a művészet jövőjét illetőleg velődölt fel a kérdés, ezzel a válasz is adva van. Amint varinak hallásbeit igényeink és élményeink, amiket zeneszerzők, illetve ínterpretátorok elégítenek ki, tigy vannak vizuális igények, amelyeket mi festők elégítünk ki. A piktúra jövőjét illetőleg valahogy ügy látom a dolgot, hogy miután a polgári társadalom messze sem olyan potens, mint kulturtényező, hovatovább a közületeknek fogunk dolgozni. Itt a freskó jön leginkább tekintetbe. Valaha szobrok is csak épületeken voltak és képek is csak falra festve, később az éiei úgy mintázta a dolgokat, hogy meg tudott születni egy kisplasztika és egy atelíer-píktúra. Ma mintha á szobrok lassan visszavándorolnának a falakra, avagy közterekre, (ez is archítektoníkus elem.) A z^atelíer-piktúra val pedig úgy állunk, hogy az érdeklődés irányában annyira visszaesett, amire példa még nem is volt. Ehhez persze hozzájárul az emberek tájékozatlansága, hiszen az új kor annyira kialakulatlan, hogy a festők egymást nem értik meg, hogy értse meg őket a közönség? Ebből a tényből él elsősorban a giccs- műkereskedelem, mert az embert tájékozatlanságot és butaságot sokkal bíztossabban lehet kalkulálni, mert ez fixebb minden életaxíómánál és valóságos csodánál. Aba Nóvák Vilmos Mi a festészet jövője ? Arra felelni a jóslás határán mozog, az új prófétáknak pedig a magyar közmondás nem sok jót igér. A társadalmi és gazdasági viszonyok mindig döntő hatással voltak minden kor festészetének kialakulására, a jövőben is úgy lesz. Az ímpreszionízmus lazaságának reakcíójaképen az utánajövő kutatások felhasználásával, tömörebb, szervesebb irányelvekkel halad a festészet. A modern építészeti stílus már érezteti kívánalmait és kedvez a falhoz jóban idomuló és freskószerű megoldásoknak. A gazdasági életben a plakát szerepe fokozódik. Az előre nem látott irányító okokat pedig én sem látom. Chiovinl Ferenc 100