Kertész Róbert - V. Szász József - Zsolnay László szerk.: Szolnoki művésztelep 1902-2002 - 100 éves a szolnoki művésztelep (2001)
A kolónia
A művészet jövőjéről csak nagy általánosságban tudok beszélni, jóslásokba nehéz lelkiismeretes művésznek belemenni. Azt mondhatom, hogy a művészet olyan, mint egy-egy emberi szerv, eg\ T szer nagyon kivirágzik, kifejlődik, máskor egészen elsatnyul, elcsökevényesedik. A régi Görögországban az volt a jelmondat: művészet nélkül nem érdemes élni. A művészet mellett minden eltörpült. Más korban pedig a képrombolók elpusztították a művészi alkotásokat. így váltakozott ez és ma sajnos egy olyan periódusban vagyunk, amikor a közönség a művészettel szemben legnagyobb mértékben közönbösen viseltetik. Bizonyosra vehető, hogy ez meg fog változni, de hogy az érdeklődés feltámadása a művészet iránt mit eredményez majd és hogy milyen termékenyítő hatással lesz a művészekre, az a jövő titka. Fényes Adolf Lényegi szempontból a művészet múltja, jelene és jövője egy és állandó: fantáziát, színt és érdekességet keverni az emberiség életébe, ezáltal gazdagabbá és teljessé tenni azt. Van evvel szemben egy nagy kérdés, a művészet mai anyagi válsága. Ez a válság tulajdonképen nem mai, s így nem lehet teljesen az általános gazdasági válsággal magyarázni. A közönség (kivéve talán a renaíssanee idejét) sohasem volt eléggé széles körben szervezve és nevelve a művészet számára, ez iránt a nagy tőkefeleslegeknek minden időben, csak h^n kis hányada érdeklődött. Normális viszonyok közt a gazdasági vérbőség mindig kitudott termelni anynyi felvevőt, hogy fenn tudta tartania művészetet s így a művészetnek ez az organikus gazdasági válsága kevésbbé volt érezhető, mint" ma. A közeli esztendőben, míg a mai zavaros és ingadozó világhelyzet nem jut egyensúlyra, nem igen lehet a művészet és a művészek helyzetének jobbrafordulását várni. Azután pedig: minél szélesebb rétegekel felvevőképessé tenni s a mainál jóval nagyobb tömegeknek művészet iránt való érdeklődését felkelteni. — Ennek a két feladatnak megoldása fog a művészetnek nyugodt bázist és fejlődésképességet biztosítani. Ami a művészet tartartalmi jövőjét illeti, az utolsó harminc esztendő próbálkozásai után európaszerte kialakult egy lehiggadt, de minden ízében új és aktuális naturalizmus, s érzésein szerint ez fog századunk művészetének irányt adní. Eléggé általános felfogás, hogy a festészet a jövőben mindinkább a falfestés felé specializálódik. Indok: mágnások helyett mindinkább a közületek lesznek megrendelőkké, a művészek tehát nem polgári lakások, hanem középületek dekorálására fognak' megbízást kapni. Az indokolás kétségtelenül helyes. Egy művész tehetségének viszont lényegi része, hogy intim, vagy nagyméretű feladatok iránt érdeklődik-e. S minthogy mindig lesznek kiváló festők, akik érzéseiket kisebb dimenziókban tudják kifejezni, kétségtelen, hogy freskófestészeí mellett, mindig lesz táblakép-festészet is. Förstner Dénes llgy látom, hogy a jövő művészete épen olyan lesz, minta jelené, vagy a volt múlté. A jövő művészetét is a divatok fogják nagyrészt uralni, amit itt-ott csak egy-egy zseniálisabb egyéniség bonthat meg. A régi művészetet eggyé kovácsolta valamilyen eszme, például a kereszténységet a hit. Ezért a régiek művészete egyetemes volt, ami a jövőben elképzelhetetlen és szinte kizártnak látszik, Istókovits Kálmán 101
