Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)

Bükkzsércen, volt Alsó- és Felső-Mái. Az Alsó-Máiból lett a Dózsa György utca, a Felső-Máiból lett a Petőfi utca. Mindkét ,,-mál” hegyol­dal a faluban. — Végeredményében az odúk, barlangok, üregek, járatok, hasadékok, örvénylyukak, korróziós üstök („öblös üregek”), víznyelő­maradványok, meredek „falak” sziklafülkéi, felszakadt barlangi járatok ilyen sűrűségben annyira feltűnőek voltak, hogy névadásra késztették feltétlenül a középkor emberét. (A spontán keletkezett földrajzi nevek­ben benne van az elnevezett terület, objektum legjellemzőbb vagy egyik legjellemzőbb vonása, tulajdonsága: Tarkő, Peskő, Macskalyuk, Hór­­völgy, Hidegpataka, Kis- és Nagy-Piliske, Ökörütő-lápa, Kút-hegy, Lá­­pa-kút, Zsilibes-kút, Kaptár-kövek, Ostoros-patak, Csecslyuk-tető, Hegyes-domb, Fenkő (fénykő), Medvés, Dóé, Zsindelyes-forrás stb. stb. Fentebb már írtam, hogy az „Odor”, vagy „Odor” nem lehet perdöntő, mert cserélgetik is, mint a „Füzérkő” helyett mondanak „Fűzérkő”-t is, a „Zsilibes” helyett „Zsilipes”-t, a Bükkzsérc melletti „Csohány-láp”-t (utca vezet bele) „Csóhány-lápá”-nak is nevezik, a Bükkzsérctől ÉNy-ra lévő „Sólymos” néha „Solymos”, a „Galya” „Gálya” is szokott lenni, a „Kavicsos” „Kovacsos, Kavacsos” is stb. — A „kerek-kő” név eltűnt, de megerősödött az „Odor” név használata a XIV. századtól, hiszen a vár területén lévő „odorok”: a Lakó-barlang, a Keleti- és a Nyugati-ha­­sadék, a korróziós gömbfülkék, a két hasadékot összekötő járat, az ör­vénylyukak... Megjegyzendő, hogy a Keleti- és a Nyugati-hasadék is barlang volt, de felszakadtak: a Keleti-hasadék erősebben, a Nyugati­­hasadék többet őrzött meg egykori barlangi mivoltából. (A felszakadás a barlangok pusztulásának egyik formája.) — Az „Odor” szó földrajzi származtatását némileg még az „Odvas bükk” elnevezés is alátámasztja: az Odorvártól északias irányban van. Igaz, az elnevezés „odvas bükkfák­ra” vonatkozik, de odú az is: „odú-or”. — Az „odor” szót a Bükkhegy­­ség többi részén felváltotta (vagy kiszorította) a „-kő” (Imókő), „-lyuk” (Kecskelyuk), „-kút” (Kúthegy, ahol a „kút” egy álvíznyelő a Subalyuk­ban), „-barlang” )Szeleta-barlang), „-pest” (Büdöspest). — Dr. Kniezsa István szerint az „odor” szavunk üreget, barlangot jelent és za „odú” szavunkkal együtt finnugor eredetű. „A Magyar Nyelv Értelmező Szó­tára” V. kötet Mo—S Akadémiai Kiadó, 1961. 355. oldal szerint „üre­ges mélyedést”, „öblös üreget” jelent „odor” szavunk. Nos, csak én ismerek az „öblös üregekből” — korróziós üstökből — 1-2 tucatot a várrom területén és az Odorvár más részein. Az ,,od(u) — or(m) tulaj­donképpen kettőzés (tautológia), mivel az alán (őszét?) ”or(m)„ jelen­tése is „gödör”, „verem”, „üreg”, „barlang”. (L. Etimol. Szótár III. kötet 37

Next

/
Thumbnails
Contents