Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)
Bükkzsércen, volt Alsó- és Felső-Mái. Az Alsó-Máiból lett a Dózsa György utca, a Felső-Máiból lett a Petőfi utca. Mindkét ,,-mál” hegyoldal a faluban. — Végeredményében az odúk, barlangok, üregek, járatok, hasadékok, örvénylyukak, korróziós üstök („öblös üregek”), víznyelőmaradványok, meredek „falak” sziklafülkéi, felszakadt barlangi járatok ilyen sűrűségben annyira feltűnőek voltak, hogy névadásra késztették feltétlenül a középkor emberét. (A spontán keletkezett földrajzi nevekben benne van az elnevezett terület, objektum legjellemzőbb vagy egyik legjellemzőbb vonása, tulajdonsága: Tarkő, Peskő, Macskalyuk, Hórvölgy, Hidegpataka, Kis- és Nagy-Piliske, Ökörütő-lápa, Kút-hegy, Lápa-kút, Zsilibes-kút, Kaptár-kövek, Ostoros-patak, Csecslyuk-tető, Hegyes-domb, Fenkő (fénykő), Medvés, Dóé, Zsindelyes-forrás stb. stb. Fentebb már írtam, hogy az „Odor”, vagy „Odor” nem lehet perdöntő, mert cserélgetik is, mint a „Füzérkő” helyett mondanak „Fűzérkő”-t is, a „Zsilibes” helyett „Zsilipes”-t, a Bükkzsérc melletti „Csohány-láp”-t (utca vezet bele) „Csóhány-lápá”-nak is nevezik, a Bükkzsérctől ÉNy-ra lévő „Sólymos” néha „Solymos”, a „Galya” „Gálya” is szokott lenni, a „Kavicsos” „Kovacsos, Kavacsos” is stb. — A „kerek-kő” név eltűnt, de megerősödött az „Odor” név használata a XIV. századtól, hiszen a vár területén lévő „odorok”: a Lakó-barlang, a Keleti- és a Nyugati-hasadék, a korróziós gömbfülkék, a két hasadékot összekötő járat, az örvénylyukak... Megjegyzendő, hogy a Keleti- és a Nyugati-hasadék is barlang volt, de felszakadtak: a Keleti-hasadék erősebben, a Nyugatihasadék többet őrzött meg egykori barlangi mivoltából. (A felszakadás a barlangok pusztulásának egyik formája.) — Az „Odor” szó földrajzi származtatását némileg még az „Odvas bükk” elnevezés is alátámasztja: az Odorvártól északias irányban van. Igaz, az elnevezés „odvas bükkfákra” vonatkozik, de odú az is: „odú-or”. — Az „odor” szót a Bükkhegység többi részén felváltotta (vagy kiszorította) a „-kő” (Imókő), „-lyuk” (Kecskelyuk), „-kút” (Kúthegy, ahol a „kút” egy álvíznyelő a Subalyukban), „-barlang” )Szeleta-barlang), „-pest” (Büdöspest). — Dr. Kniezsa István szerint az „odor” szavunk üreget, barlangot jelent és za „odú” szavunkkal együtt finnugor eredetű. „A Magyar Nyelv Értelmező Szótára” V. kötet Mo—S Akadémiai Kiadó, 1961. 355. oldal szerint „üreges mélyedést”, „öblös üreget” jelent „odor” szavunk. Nos, csak én ismerek az „öblös üregekből” — korróziós üstökből — 1-2 tucatot a várrom területén és az Odorvár más részein. Az ,,od(u) — or(m) tulajdonképpen kettőzés (tautológia), mivel az alán (őszét?) ”or(m)„ jelentése is „gödör”, „verem”, „üreg”, „barlang”. (L. Etimol. Szótár III. kötet 37
