Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)
1120. old.) Figyelmeztetek arra is, hogy az „Odor” szó családnév is, mind „Ó”-val, mint „0”-val. Fontos még a következő néhány elnevezés a Hór-völgy jobb oldalában, az Odorvártól délre, a régi — XIX. századi — mészégetők romjaival szemben: 1. Pics-Odor (vagy: Pics-Ódor), 2. Pics-Odor-Lápa, 3. Pics-Odor-kút (kiépítetlen, majdnem teljesen időszakos forrás). A „Földrajzi nevek etimológiai szótára” (505. old. I. oszlop) a délszláv „pec”, vagy a kun „рас” szavakkal hozza kapcsolatba. A kun „рас” is, a délszláv „pec” is kemencét jelent, utóbbi még „magányos sziklát” is. Mindkét jelentés érvényes itt a Hór-völgyben: 1. A kis „Picsódór” magányos mészkősziklaként áll az agyagpalák és egyebek között, s 2. a legrégebbi, Hór-völgyi mészégető-kemencék romjai a közelében vannak, de a Hór-patak bal partján. — A mai népi képzelet — amely már nem szlávul gondolkozik —, szexuális vonatkozásokat ragaszt a névhez (,,Pics”-Ódor), s húsz év óta tapasztalom a Hór-völgyi mészégetőknél, kőbányászoknál a hamiskás mosolyt, amikor ezt a földrajzi nevet kiejtik, tehát a „Pécs-Odor” szót talán tudatosan ferdítették „Pics-Odor”-ra, elhalványodván, elveszvén a „pec” szó eredeti jelentése. Odorvár valószínűleg már Mátyás királyunk uralkodása előtt huszita erősségként szerepelt. Cseh zsoldosok igen nagy szerepet játszottak 1440-ben, amikor is Zsigmond király és császár leánya — Erzsébet —, úrrá akart lenni a rendek mozgalma (mondjuk ki: a feudális anarchia) felett, s e cél érdekében Észak-Magyarországon cseh zsoldosok tevékenykedtek eredményesen. Ezeknek a zsoldosoknak a kiinduló helyei a várak voltak. A vár hatalmat jelentett egy (vagy több) útvonal, útkereszteződés, falucsoport, kézműipari térség, bányatérség fölött. A falucsoportokból élt a vár: dézsma (tized: decima), robot (munkajárandóság), pénzjárandóság. Egy-egy vár, azonos irányítás alatti várcsoport (a huszita várak rendszere Észak-Magyarországon pl.) „uradalmaival” együtt meghatározó fontosságú intézmény volt a középkorban: az uralom (vagy rablás) „magja”. Mekkora volt Odorvár és milyen volt az alakja? Az első felmérést Németh Gyula tiszaföldvári gimnáziumi tanár irányításával Hollósy Dóra és Magyar Éva tiszaföldvári gimnáziumi tanulók végezték 1964-ben. E felmérés szerint a vár területe 210 m , nyugat—keleti irányba elnyúlt szabálytalan ötszög; a várfalak építési 38
