Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)

2. Vöröskő-völgy; hematit vagy limonit; Felsőtárkánytól É-ra,

3. Bánya-lápa (Felsőtárkánytól É-га; a „tárkány” szavunk különben ősi török örökség és az Európában felszedett „kovács” szavunk szorította ki.),

4. Nagy-Bánya-bérc (Felsőtárkánytól É-ra),

5. Bánya-hegy erőse (Felsőtárkánytól É-ra),

6. Vereskő-völgy (Bükkzsérc és Kács között),

7. Vasérc-lápa (Bükkszentkereszttől D-DNy-ra),

8. Ruda-galya (ruda: érc; Bükkszentkereszttől DK-re),

9. Miklós-luga (luka; Odorvártól ÉK-re),

10. Vasbánya-hegy (Felsőtárkánytól K-re),

11. Ruda-völgy (Kisgyőrtől É-ra),

12. Bányahegy (Répáshutától ÉNy-ra),

13. Vöröskő (Miskolctapolcától Ny-ra),

14. Veres-bérc (Miskolctapolcától ÉNy-ra),

15. Hárskúti-lápa (glaszkopfszerű, majdnem színvas-érc az Odorvár déli lábánál),

16. Vöröskő (a Peskőtől K-re),

17. Peskő (Pest-kő? Kemence-kő? Semmiesetre sem mészégetés folyt ott, távol minden településtől, hanem vasolvasztás; a vasércet — főleg ha gyenge minőségű —, a leggazdaságosabb volt a lelőhely közelében kohósítani, ahol rengeteg erdő is volt.),

18. Bükkzsérc (Egy nem hivatásos nyelvésztől eredő magyarázat szerint a ,,-zsérc” szó nem erdőégetéssel nyert szántóföldet jelent, hanem vasolvasztást.),

19. Vöröskőbérc (a Peskőtől ÉK-re),

20. Vöröskő-forrás (a Peskőtől K-re).

Meg kell jegyezni, hogy a „Vöröskő”, „Vereskő” elnevezések vasoxidos mészköveket jeleznek, s ezek között vannak olyan részek is, amelyekben a vasérc jobban feldúsult — ha nem is optimálisan —, de olvasztásra már alkalmas. Ilyen — félig megolvasztott — „vöröskő” került elő Odorváron is, feltehető tehát itt is a vasolvasztással való foglalkozás. — A fenti húsz név közül kifejezetten bányászatra, vasércre, ércbányászatra („ruda”) tizenegy név utal, illetve a Hárskúti-lápa esetében a vasércleletek bizonyítanak: a térség legdúsabb érctartalmú lelete.

Visszatérve még a lerombolt Odorvárra: bármilyen egyszerű volt is a falak felépítése, alaposan megerődített vár volt, lehetett, mert Mátyás királyunk nem küldött volna ellene egy erdélyi vajdát(!), (esetleg még

30