Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)
gondos keresgéléssel a vár alatti lej tő törmeléket, a csúcsrégióból kiinduló kőfolyásokat, de más kőzetet a mészkövön kívül nem találtam, s faragott követ sem. Ez az egyszerűség is a XIII. századi építés mellett bizonyít az okleveles adaton (TV. Béla várépítési engedélye) és a cserépdarabokon kívül. — Előkerült viszont 1964-ben egy vulkanikus kőzetből faragott-csiszolt kapu-, vagy ajtópersely féldarabja vésett gótikus cirádákkal. Látszik, hogy a vár 1473 körüli lerombolásakor a kapuperselyt is kettétörték, ez a kemény vulkanikus kőzet „magától” nem törik el éppen a hossztengelye mentén. Nos, gótikus ciráda! Általában a XIV— XV. századra gondolnak, ha gótikáról van szó, holott dr. Mályusz Elemér egyetemi professzor kutatásai, összehasonlításai szerint a XIII. században kezd meggyökerezni hazánkban a gótika, mind a franciskánus-aszketikus változata (1. Árpád-házi Szent Margit legendáját és szentté avatási pőrének jegyzőkönyveit!), mind az evüági, életteljesebb változata: magyarországi vár- és kastélyépítkezések, amelyek a tatárveszedelem nélkül is bekövetkeztek volna: koráramlat volt ez már akkor Nyugat-Európában, s ez csapódik le nálunk is. Különben: ez az ajtópersely az egyetlen tájidegen kőzet, ez sem építőkő, s ez az egyetlen díszített tárgy az edénytöredékek eléggé egyszerű, bevésett (X—XIV. század) és festett (XV. század) darabjain kívül. A kapupersely meghatározója a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze, akinek 1964 nyarán, mint illetékeshez, elküldtük a kapuperselyt. A XV. század fordulópontot, véglegeset hozott az Odorvár számára: a vár majdnem teljes lerombolását. — Magyarországon ti. a huszitizmus eszmeköre terjed el először úgy az 1420/21-es évektől kezdve. 1434-ben összeomlik a csehországi huszita parasztforradalom, a parasztok szétszélednek, a jól kiképzett huszita katonák zsoldosok lesznek, s 1437-től kezdve Magyarországon is megjelennek a cseh zsoldosok. 1440-ben a cseh condottiére Giskra János lesz a cseh zsoldosok vezére és királynői kinevezéssel (Erzsébet királynő) Eszak-Magyarország kapitánya. Giskra újjáéleszti Trencséni Csák Máté kiskirályságát az ENy-i magyar határtól Bártfa—Eperjes—Kassa vonaláig, s kiépíti a jobbágyok és a városok sanyargatására erődrendszerét részint a már meglévő várak elfoglalásával, részint újak építésével, de még a megerődíthető barlangokat sem vetették meg. — Nos, Odorvár is e Giskra-féle térségbe tartozott. A vár feladata részben a szűk Hór-völgyi út ellenőrzése volt, s a környék északias részein a racionális kizsákmányolás: Répáshuta középkori előtelepülése, az eltűnt Tebe település és a Miskolctól DNy-ra keletkezett települések: erdőóvók, darócok, gyüsznóóvók (erdei disznópásztorok)... 25
