Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)

területekről valók: törés veszélye nélkül a középkori úttalan utakon nehéz lett volna távoli helyekről szállítani a rugótlan kocsikon. — Minden bizonnyal voltak hordóik is, de ezek elenyésztek pántjaikkal együtt, mert utóbbiak nem vaslemezből voltak, hanem hosszában kettéhasított fűz-, nyír- vagy mogyorófavesszőkből. Nem maradt nyoma a bőrtömlőknek, amelyeket vagy az elejtett vadállatok bőréből készítettek, vagy ökör-, birka-, kecskebőrből.

Érdekes viszont, hogy nincsenek (vagy eddig még nem fedezték fel!) Odorvár és Bükkzsérc környékén kaptárkövek! Egész sorozatokat találunk a kaptárkövekből a közeli Cserépváralján, Szomolyán, Noszvajon, Cserépfalu mellett stb. (Holott pl. Bükkzsérc térségében is van bőségesen riolittufa, amibe nagy előszeretettel vájta a kaptárköveket, ill. fülkéket a középkori, méhészkedő jobbágy.) Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az odorváriak nem jutottak mézhez, csak a méhtartásnak más módszereivel, pl. a vadméhek fészkének részleges kirablásával. Azért részleges, hogy el ne menjenek onnan a méhek. (Az erdei élőfás méhtartás a finnugor korszak óta ismert a magyarságnál is!) A honfoglalás után a köpűs és a kasos méhtartás vált általánossá. Ilyenek a miocénidőszaki riolit- és dacittufába vájt kaptárok („kaptárkövek”), amelyek sűrűsége, dél-bükki elterjedettsége a méz mindennapos felhasználására vall. (L. dr. Saád Andor főorvos kaptárkőtanulmányait!) Legvalószínűbb itt, Odorvár térségében az „erdei élőfás méhtartás”: ma is erdő veszi körül Odorvárt, a középkorban Bükkzsérc térsége is erdős volt, a „zsérc” szó az erdőégetéssel nyert tisztásra vonatkozik a „Földrajzi nevek etimológiai szótára” szerint — S ne feledjük el: Odorvárban világítani is kellett, s valószínűleg a fenyőszurkos fáklya mellett méhviaszból mártott gyertyákat: meleg vízben meglágyították a méhviaszt, s kézzel formálták a gyertyát. — Tájékozódás végett közlöm, hogy az Odorvárhoz (és Bükkzsérchez) legközelebb Cserépfalu mellett vannak kaptárkövek: az ,,Ördögtorony”-nál egy kaptárkő három fülkével és Cserépfalutól DNy-ra a Gyűr-hegy (248 m) ÉNy-i, „Dóc”-nak nevezett (258 m) kitüremkedésén: két kaptárkő hat fülkével. Bükkzsérci szóbeszéd szerint fülkék voltak Bükkzsérc és az „alsó-hegyi pincék” között, a régi bükkzsérc—bogácsi műút (makadámút) Ny-i oldalában egy riolittufa-bánya melletti falon. Én ezt a falat és közvetlen környékét megvizsgáltam, de fülkék nyomait sem találtam. (Ez azonban még nem ellenbizonyíték: a viszonylag puha riolittufában erősen pusztulnak a fülkék, egyiket-másikat már alig lehet felismerni.)

21